Nem kapott választ a HÖOK az oktatásért felelős uniós biztostól az Erasmus ügyében

Szerencsétlen időzítés, hogy az európai oktatási ügyek élén épp most történik személyi váltás.

  • Eduline/MTI

A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája április 26-án szólította meg levelében Mariya Gabriel oktatásért is felelős európai biztost, mivel sok hallgató látja úgy, hogy az Erasmus+ és a Horizont Európa Programok sorsa politikai viták eszközévé vált. A szervezet az uniós biztosnak küldött levelében meghívta őt Magyarországra, hogy személyesen is lehetősége legyen beszélgetni az érintettekkel, modellváltott intézmények hallgatóival és oktatóival, azonban a hallgatók törvényes érdekképviseletét ellátó szervezet az ügy fontossága és sürgőssége ellenére az elmúlt 23 napban érdemi választ nem kapott.

"A hallgatói érdekképviseleti szervezet meggyőződése, hogy bárki bármit gondol az ügyről, a magyar egyetemisták oktatáshoz vagy európai hallgatói szolgáltatásokhoz való hozzáférésének korlátozása nem elfogadható" - írják az MTI-hez eljuttatott közleményben.

Hozzáteszik; a helyzet megoldása érdekében széleskörű összefogásra van szükség, így együttműködnek a Doktoranduszok Országos Szövetségével, a Felsőoktatási Kollégiumok Országos Szövetségével, valamint a Nemzeti Ifjúsági Tanáccsal, hogy segítsék a korábban megkezdett aláírásgyűjtést, továbbá, hogy egy közös egyetemi fórum sorozatba kezdjenek a hallgatók hangjának felerősítése céljából.

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.