Megjelent a HVG felsőoktatási rangsora, újabb tüntetés volt Budapesten, újabb egyetemek hoztak takarékossági döntéseket - a hét oktatási hírei közül szemezgettünk.
Megjelent a HVG felsőoktatási rangsora
Csütörtökön megjelent a HVG Diploma 2023 kiadvány, benne a friss felsőoktatási rangsorral. Amelynek az élén idén is az Eötvös Loránd Tudományegyetem áll, a második a Szegedi Tudományegyetem, a harmadik helyen pedig a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem végzett. Hol tanulnak tovább a legjobb teljesítményű felvételizők, és hol tanít a legtöbb – tudományos fokozattal rendelkező – oktató? Itt találjátok cikkünket.
Újabb tüntetés Budapesten
Szombat délután a Pedagógusok Szakszervezete és a noÁr Mozgalom szervezett tüntetést - először átadtak egy petíciót a Belügyminisztériumnak, majd a menet a Kossuth térre vonult. Tudósításunkat itt olvashatjátok el.
Több hétre bezárják az ELTE TTK több épületét
December 5-e és február 26-a között csak temperáló fűtés lesz az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Karának legtöbb épületében. Ebben az időszakban „folyamatos munkavégzést” nem engedélyeznek ezekben az épületekben, a kutatók azonban dolgozhatnak, az ehhez „igénybe vehető” termeket az egyetem előre kijelölte, ott lesz fűtés. A döntés a vizsgaidőszakot is érinti, a vizsgákat külső helyszínen vagy online tartják majd meg. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Csak december elején dönt a nyelvvizsga-előírásokról a parlament
Sok olvasónk várta a felsőoktatási törvény módosításáról a zárószavazást – ennek része a diplomakiadás nyelvi követelményeinek átírása is. Most kiderült: december elején fogadhatja el a parlament a jogszabályt, akkor lesz a zárószavazás. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Tényleg nem tesz jót a tizenéveseknek a 8 órai iskolakezdés
A legtöbb középiskolába még mindig háromnegyed nyolcra kell beérni, pedig valójában a tizenévesek biológiai ritmusának jobban megfelelne, ha az első óra csak fél kilenckor vagy kilenckor kezdődne. A szakemberek abban ugyanis egyetértenek, hogy a tizenévesek nem azért nem alszanak el este kilenckor, mert nem akarnak – a testükben zajló hormonális változások miatt csak este tizenegy körül álmosodnak el. A témáról írt cikkünket itt olvashatjátok el.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
