Pár napja még úgy tűnt, már november végén megszavazhatja a parlament a korábban benyújtott javaslatcsomagot, melynek része a diplomák kiadásának idegen nyelvi követelményeinek átírása is. Most kiderült: december elejéig nem döntenek róla.
Frissítés: megszavazták a jogszabály-módosítást:
Bár korábban a november 21-23. közötti üléstervben szerepelt a felsőoktatási törvény módosító javaslatának zárószavazása, a jelenlegi országgyűlési ülésterv szerint majd csak december 5-7. között dönt majd a parlament.
A javaslatcsomag legfontosabb változása, hogy a jövőben az egyetemek és főiskolák határozhatnak arról, milyen nyelvi követelményeket szabnak meg, vagyis a diplomák kiadásának nem lenne „központi” feltétele a B2-es nyelvvizsga megszerzése
Ha a parlament megszavazza a javaslatot, akkor azok, akik a képzésüket már befejezték, és 2021. augusztus 31-e után tettek államvizsgát, nyelvvizsga nélkül is megkapják diplomájukat.
Új egyetemi tanév?
A javaslatcsomag része az is, hogy tíz helyett tizenkét hónapos lehet az egyetemi tanév. Ez persze nem azt jelenti, hogy szeptembertől szeptemberig kell majd bejárni az egyetemekre, főiskolákra.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
