Nem zárnak be az ELTE kollégiumai, nagyjából 20 fok lesz, de hősugárzót nem lehet majd használni
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumaiban lakók csütörtökön kaptak üzenetet az energiatakarékossági intézkedésekről.
Több egyetemen teljesen átírták a vizsgaidőszak rendjét az elszállt rezsiköltségek miatt: van, ahol három hétre lezárják az oktatási épületek nagy részét, így csak minden ötödik tantermet lehet majd használni vizsgáztatásra, máshol úgy döntöttek, hogy az egyébként is fűtött gyakorlóiskolákban és kollégiumokban tartják majd meg az írásbeliket és a szóbeliket. Az online oktatástól azonban láthatóan ódzkodnak a felsőoktatási intézmények.
Február 20. és 25. között tartják majd az „előrehozott tavaszi szünetet” az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE). A vizsgaidőszak december 19-től február 11-ig tart majd, vagyis egy héttel hosszabb lesz, az előadások és szemináriumok pedig csak a február 27-ig héten indulnak el. A kollégiumokat nem zárják be – erről az ott lakók körlevelet is kaptak múlt héten –, viszont a vizsgákat nem a tanszékeken tartják meg, hanem olyan épületekben, amelyeket egyébként is fűtenek. Például az egyetem gyakorlóiskoláiban, kollégiumokban.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is át kellett alakítani takarékossági okok miatt a tanév rendjét: elmaradt az őszi, és el fog maradni a tavaszi szünet is. A vizsgaidőszakat két "turnusban" tartják majd meg: az első szakasz december 12-től 19-ig, a második január 9-től február 11-ig tart majd. Az egyetem december 19. és január 9. között zárva lesz.
Háromhetes szünet Szegeden
A Szegedi Tudományegyetemen – ahol az energiaköltségek a 2021-es 2,5 milliárd forintról jövőre várhatóan 18 milliárd forintra ugranak majd – kéthetes igazgatási szünetet és egyhetes téli bezárást rendeltek el decemberre-januárra. A legtöbb oktatási épület és a kollégiumok egy része három hétig zárva tart majd. Igaz, a karácsony előtti néhány napban és január legelején vizsgákat lehet majd tartani, de csak abban a néhány épületben, amelyet fűtenek. 982 tanterem közül 798-at bezárnak majd.
A kollégiumok sem működnek majd, a hallgatóknak legkésőbb december 16-án el kell hagyniuk az épületet, és legkorábban január 8-án délután költözhetnek vissza. Azoknak, akik a szünet idejére sem tudnak hazamenni, négy épületben biztosítanak helyet.
Hasonlóan döntöttek a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen is, de ott a kollégiumok többsége majdnem két hónapig zárva lesz, december 17-e és február 11-e között nem tartózkodhatnak bent a hallgatók. Persze lesz kivétel, két épület ebben az időszakban is nyitva tart, viszont december 19-e és január 9-e között az egyetemi épületek zömét nem lehet majd használni.
Az Óbudai Egyetemen is változik a tanév rendje, az intézmény ugyanis „oktatási és igazgatási szünetet” rendelt el, vagyis december 20-a és január 6-a között a dolgozók szabadságra mennek, január 8-ig pedig vizsgákat sem lehet tartani. A szünet alatt – fogalmaz a rektori utasítás – a kollégiumok működését is „optimalizálni” kell. A vizsgaidőszak jelenléti lesz, vagyis a szóbeliket és az írásbeliket nem online szervezik majd meg, de az intézmény azt kéri az oktatóktól, hogy a vizsgákat campusonként egy kijelölt épületben tartsák majd meg, és ebben a félévben a „hallgatói teljesítmény értékelése során preferálják a megajánlott jegyet” – ha ezt megfogadják, összességében kevesebb vizsgát kell tartani. A tavaszi félév az Óbudai Egyetemen is csak a február 20-i héten kezdődik majd, és egészen június 3-ig tart.
Online oktatásra állnak át
Bár az elszálló energiaárak miatt logikus döntésnek tűnhetne az online oktatás elrendelése, eddig egyedül a Dunaújvárosi Egyetem állt át – ott a tízszeresére emelkedő rezsiköltségek miatt már október elején döntöttek úgy, hogy újra elkezdik használni a koronavírus-járvány idején kipróbált tananyagokat, és az oktatókat is arra kérik, hogy online tartsák meg az óráikat. A Miskolci Egyetemen csak a levelező tagozatosok tértek át online oktatásra október elején – hogy az ő vizsgáikat milyen formában tartják majd meg, arról még nem döntött az intézmény.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem kollégiumaiban lakók csütörtökön kaptak üzenetet az energiatakarékossági intézkedésekről.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.