Spórolásba kezdett a Miskolci Egyetem is, de a kollégiumokban 20 foknál nem lesz hidegebb

A termekben 18 foknál nem lesz hűvösebb, a kollégiumokban pedig legalább 20 fok lesz – ez áll a hétfőn megjelent rektori-gazdasági vezetői utasításban. Hősugárzót viszont nem lehet használni.

  • Eduline

Az egyetem vezetői azt írják, hogy a világméretű energiaválság rávilágított arra, hogy az energiahasználat területén a korábbi életmód nem fenntartható, és átfogó szemléletváltásra van szükség. Jelenleg a campus 80 különböző pontján mérik a hőmérsékletet.

Az utasítás alapján - amelyet a Borsod24 szúrt ki - a termekben, az irodákban 18 fok alá nem süllyedhet a hőmérséklet, míg a kollégiumokban legalább 20 fok lesz. Más felsőoktatási intézményekhez hasonlóan a Miskolci Egyetemen sem engedik hősugárzó vagy fűtőklíma használatát.

„A tervezett megtakarítások elérése érdekében az egyetem vezetése kéri a munkavállalókat, hogy számukra munkavégzésre kijelölt helyiségben az üzemeltetés szakemberei által beállított fűtőtest-szabályozókhoz ne nyúljanak” – írják, hozzátéve, hogy egy külön információs vonalat és e-mail-címet hoztak létre, ahol a problémákat jelezhetik az egyetem dolgozói és hallgatói.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.