A termekben 18 foknál nem lesz hűvösebb, a kollégiumokban pedig legalább 20 fok lesz – ez áll a hétfőn megjelent rektori-gazdasági vezetői utasításban. Hősugárzót viszont nem lehet használni.
Az egyetem vezetői azt írják, hogy a világméretű energiaválság rávilágított arra, hogy az energiahasználat területén a korábbi életmód nem fenntartható, és átfogó szemléletváltásra van szükség. Jelenleg a campus 80 különböző pontján mérik a hőmérsékletet.
Az utasítás alapján - amelyet a Borsod24 szúrt ki - a termekben, az irodákban 18 fok alá nem süllyedhet a hőmérséklet, míg a kollégiumokban legalább 20 fok lesz. Más felsőoktatási intézményekhez hasonlóan a Miskolci Egyetemen sem engedik hősugárzó vagy fűtőklíma használatát.
„A tervezett megtakarítások elérése érdekében az egyetem vezetése kéri a munkavállalókat, hogy számukra munkavégzésre kijelölt helyiségben az üzemeltetés szakemberei által beállított fűtőtest-szabályozókhoz ne nyúljanak” – írják, hozzátéve, hogy egy külön információs vonalat és e-mail-címet hoztak létre, ahol a problémákat jelezhetik az egyetem dolgozói és hallgatói.
Veszprémi gimnázium került az országos dobogóra, de Győrből és Debrecenből is több iskola szerepel az élmezőnyben. Megnéztük, melyek a legjobb vidéki gimnáziumok a HVG 2027-es középiskolai rangsora alapján.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
A közel két éve tartó tiltakozások után a szerbiai egyetemisták a szavazatok több mint felét szerezték meg.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
