Jól járnak azok az egyetemisták és főiskolások, akik idén államvizsgáztak, de a diplomájukat a nyelvvizsga hiánya miatt nem vehették át. Ha a Parlament megszavazza azt a kormányzati javaslatot, amely törölné a felsőoktatási törvényből a nyelvvizsga-kötelezettséget, az összes végzett hallgató megkapja a diplomáját. Nyelvvizsga nélkül is.
Az új szabályok felmenő rendszerben kerülnek bevezetésre, ugyanakkor az oklevelet nyelvvizsga hiányában nem szerző hallgatók is mentesülnek a nyelvvizsga letétele alól
- áll abban a törvényjavaslatban, amelyet a héten nyújtott be az innovációs és kulturális miniszter. A javaslat számos ponton módosítaná a felsőoktatási törvényt, többek között kivennék azt a passzust, amely alapján eddig csak azok a végzős egyetemisták és főiskolások kaphatták meg a diplomájukat, akik az ehhez szükséges nyelvvizsgát is bemutatták. Ha a változtatásra rábólint a Parlament, a jövőben a felsőoktatási intézmények maguk dönthetnek arról, milyen nyelvi követelményt írnak elő a tantervben.
A törvényjavaslat azonban nem csak azokat érinti, akik a következő években kezdik el az egyetemet, főiskolát. A 2022-ben végzettek is jól járhatnak, ha elfogadják a most benyújtott törvénytervezetet - magyarázta az Eduline-nak Budai Marcell, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) sajtófőnöke. Ha ugyanis a korábbi nyelvvizsga-követelményről szóló rész hatályon kívül kerül, azok is megkaphatják majd a diplomájukat, akik idén nyáron végeztek, de nem szerezték meg a nyelvvizsgát.
Úgy lett amnesztia, hogy nem lett
"Idén már nem lesz nyelvvizsga-amnesztia, vagyis a diplomákat már nem adják ki elismert nyelvtudás nélkül" – jelentette be áprilisban Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM), miután az Eduline többször is megkereste a tárcát. A bejelentést egyébként több hónapos bizonytalanság és egy - több ezer aláírást számláló - petíció előzte meg. A 2022-ben diplomázó hallgatók akkor azt követelték, hogy hogy 2020 és 2021 után idén is kapjanak felmentést a nyelvvizsga-kötelezettség alól, sőt egy félrecsúszott kormányzati Facebook-poszt után még nagyobb félreértések alakultak ki az idei amnesztia körül. Az ügy végére végül (akkor még senki sem tudta, hogy csak látszólag) az ITM tett pontot.
Aki már elkezdte az egyetemet, nem biztos, hogy mentesül
Ha a Parlament rábólint, a jogszabály jövőre lép majd életbe, azaz várhatóan 2023-ban dönthetnek majd saját hatáskörben az egyetemek és főiskolák a nyelvvizsga-követelményeikről. Ezek nem lehetnek szigorúbbak, mint az eddigi, központi elvárás, és ezek a 2022-ben végzettekre már nem vonatkozhatnak.
A javaslatok között egyébként szerepel az is, hogy az egyetemek a képzést már megkezdett hallgatóknak olyan szaknyelvi képzést írhatnak elő a tanterv részeként, amelyet tudásméréssel zárnak. Igaz, ez alól felmentést kapnak majd azok, akiknek van nyelvvizsgájuk.
Kevesebben jelentkeztek idén, mint tavaly, de vajon ez elég lesz ahhoz, hogy csökkenjenek a ponthatárok az állami pszichológia alapszakokon? Megnéztük, hogyan alakult az érdeklődés a képzés iránt, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Még csak most ballagott el az általános iskolából, de már tudományos kutatóként készül a mesterséges intelligencia egyik legfontosabb nemzetközi konferenciájára. A 15 éves kecskeméti Tóth-Pócs Gáspár saját, önállóan készített tanulmányát fogják bemutatni az AGI 2026 konferencián San Franciscóban, ahol a világ vezető AI-kutatói is előadnak.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
A korábbi területfejlesztési miniszter szerint központi utasításról lehet szó. Emlékezetes, hogy a tankerületek által indoklás nélkül elutasított pályázatokból az előző Orbán-kormány alatt volt probléma.
Nyílt levelet tett közzé az MCC egy szülőtől, aki Magyar Péternek és Ruff Bálintnak címezte sorait. Arra kéri a döntéshozókat, hogy a tehetséggondozó programokat továbbra is biztosítsák a mintegy 8000 érintett diáknak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Felsőfokú végzettséget és többéves szakmai tapasztalatot vár el az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium azon a nyílt pályázaton, amelyet a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványok új kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagjainak kiválasztására írt ki. A kiválasztott szakemberek egyik legfontosabb feladata lesz, hogy közreműködjenek az alapítványok megszüntetésében és az egyetemek új fenntartói struktúrára való átállásában.
