Ingyen, vagyis államilag támogatott képzésen tanulni jól hangzik, valójában azonban kötelezettségekkel jár, amiket a hallgatói szerződés aláírásával elfogadtok. Így számolhattok a félévekkel, ha állami ösztöndíjasként kezditek az egyetemet.
Amellett, hogy a diplomátok megszerzése után egy ideig Magyarországon kell dolgoznotok, nem mindegy az sem, hogy hány félév alatt végzitek el a támogatott szakot.
A képzésetek kezdetétől számolva, annak másfélszeresén belül kötelesek vagytok oklevelet szerezni - írja a Felvi tájékoztatója. Ez azt jelenti, hogy ha egy 6 féléves képzésen tanultok, maximum 9 félév áll rendelkezésetekre a diploma megszerzésére (6 x 1,5 = 9). Ha 3 féléves képzést végeznétek, a számítás szerint összesen 4,5 féléven belül kellene diplomát szereznetek, a jelenlegi szabályzaok szerint azonban tört szám esetén felfelé kell kerekíteni, így valójában 5 félév alatt kell teljesítenetek a követelményeket.
Mi történik, ha nem jön össze?
Ha ez nem sikerül, kötelesek vagytok annyit Magyarországon dolgozni, amennyi időt állami ösztöndíjasként töltöttetek a magyar felsőoktatásban - a részleteket itt nézhetitek meg. Nem kell azonban megijednetek, ha valami miatt egy időre félbe kell hagynotok a tanulmányaitokat. Két egymást követő féléven keresztül következmények nélkül passziválhatjátok, vagyis szüneteltethetitek a képzésetek, így az oklevélszerzési kötelezettség automatikusan kitolódik.
Ha pedig külföldre mennétek tanulni, vagy nyelvvizsgát szereznétek, ami mellett nincs időtök az egyetemre és kicsúsznátok a határidőből, akkor legfeljebb két év időtartamra szintén következmények nélkül hosszabbíthatjátok meg az oklevélszerzési kötelezettségetek. Persze ehhez az Oktatási Hivatalhoz kell kérvényt benyújtanotok.
Ezeken felül a határidő akkor is módosulhat, ha átsorolnak benneteket vagy párhuzamosan több képzést is végeznétek, ilyenkor viszont érdemes tájékozódni az érintett felsőoktatási intézmény(ek)nél, vagy az Oktatási Hivatalnál.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
