Ingyen, vagyis államilag támogatott képzésen tanulni jól hangzik, valójában azonban kötelezettségekkel jár, amiket a hallgatói szerződés aláírásával elfogadtok. Így számolhattok a félévekkel, ha állami ösztöndíjasként kezditek az egyetemet.
Amellett, hogy a diplomátok megszerzése után egy ideig Magyarországon kell dolgoznotok, nem mindegy az sem, hogy hány félév alatt végzitek el a támogatott szakot.
A képzésetek kezdetétől számolva, annak másfélszeresén belül kötelesek vagytok oklevelet szerezni - írja a Felvi tájékoztatója. Ez azt jelenti, hogy ha egy 6 féléves képzésen tanultok, maximum 9 félév áll rendelkezésetekre a diploma megszerzésére (6 x 1,5 = 9). Ha 3 féléves képzést végeznétek, a számítás szerint összesen 4,5 féléven belül kellene diplomát szereznetek, a jelenlegi szabályzaok szerint azonban tört szám esetén felfelé kell kerekíteni, így valójában 5 félév alatt kell teljesítenetek a követelményeket.
Mi történik, ha nem jön össze?
Ha ez nem sikerül, kötelesek vagytok annyit Magyarországon dolgozni, amennyi időt állami ösztöndíjasként töltöttetek a magyar felsőoktatásban - a részleteket itt nézhetitek meg. Nem kell azonban megijednetek, ha valami miatt egy időre félbe kell hagynotok a tanulmányaitokat. Két egymást követő féléven keresztül következmények nélkül passziválhatjátok, vagyis szüneteltethetitek a képzésetek, így az oklevélszerzési kötelezettség automatikusan kitolódik.
Ha pedig külföldre mennétek tanulni, vagy nyelvvizsgát szereznétek, ami mellett nincs időtök az egyetemre és kicsúsznátok a határidőből, akkor legfeljebb két év időtartamra szintén következmények nélkül hosszabbíthatjátok meg az oklevélszerzési kötelezettségetek. Persze ehhez az Oktatási Hivatalhoz kell kérvényt benyújtanotok.
Ezeken felül a határidő akkor is módosulhat, ha átsorolnak benneteket vagy párhuzamosan több képzést is végeznétek, ilyenkor viszont érdemes tájékozódni az érintett felsőoktatási intézmény(ek)nél, vagy az Oktatási Hivatalnál.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
