Az oktatók szerint problémás az új kommunikációs szabályozás, amelyet a Corvinus vezetne be

A szabály nagy felháborodást keltett egyetemen, ahol az egyetemi vezetés gyorsan és agresszívan végigvitt reformjai amúgy is sok feszültséget okoztak az elmúlt hónapokban.

  • Eduline

Ahogy arról már sokszor írtunk, hogy teljesen átalakítják a Corvinus belső szerkezetét – a karok megszüntetése után most gyakorlatilag darabjaira szednék, majd újra összeraknák az intézeteket.

Azonban most a 444.hu információi szerint komoly vita alakult ki az egyetemen arról, hogy a Corvinus dolgozói, oktatói, kutatói és diákjai mit és hogyan mondhatnak a nyilvánosságban.

A dolgozók egy része úgy érzi, az egyetem vezetése egy új szabályozással be akarja fogni a dolgozók száját, és ellenőrizni akarja, ki mit mond és kinek. Vannak, akik úgy látják, az egyetem ezzel korlátozza is az oktatók és hallgatók alkotmányban garantált alapjogait, ezért bíróságig vitték az ügyet - összegzi az oldal.

Az egyetem kommunikációs vezetője szerint erről szó sincs, szerencsétlen megfogalmazások és az egyetemen amúgy is feszült helyzet miatt látnak bele jogtiprást az új szabályokba.

Szabályozás 8 oldalon

A lap információ szerint 8 oldalas szabályozás 19 paragrafusban fogalmazza meg többek között, hogy az egyetemi polgárok hogyan küldhetnek tömeges email-t az egyetem többi polgárának; hogyan hozhatnak létre és működtethetnek az egyetemhez vagy annak szervezeti egységeihez tartozó oldalakat, közösségi médiafelületeket, blogokat és hasonlókat; hogyan szervezhetnek rendezvényeket az egyetemen; és mindenekelőtt hogyan és mit nyilatkozhatnak, kinek a nevében.

A tervek szerint a rektoron, az elnököt és a kancellárt kivéve mindenki más akkor nyilatkozhat engedély nélkül bármilyen szakmai vagy közéleti kérdésben, ha „magánemberként, egyetemi munkakörét, beosztását, címét nem használva, továbbá nem az Egyetem infrastruktúráját felhasználva és nem az egyetemi munkájával összefüggésben nyilatkozik a nyilvánosság előtt” - idézi a 444.hu.

 

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.