A szabály nagy felháborodást keltett egyetemen, ahol az egyetemi vezetés gyorsan és agresszívan végigvitt reformjai amúgy is sok feszültséget okoztak az elmúlt hónapokban.
Ahogy arról már sokszor írtunk, hogy teljesen átalakítják a Corvinus belső szerkezetét – a karok megszüntetése után most gyakorlatilag darabjaira szednék, majd újra összeraknák az intézeteket.
Azonban most a 444.hu információi szerint komoly vita alakult ki az egyetemen arról, hogy a Corvinus dolgozói, oktatói, kutatói és diákjai mit és hogyan mondhatnak a nyilvánosságban.
A dolgozók egy része úgy érzi, az egyetem vezetése egy új szabályozással be akarja fogni a dolgozók száját, és ellenőrizni akarja, ki mit mond és kinek. Vannak, akik úgy látják, az egyetem ezzel korlátozza is az oktatók és hallgatók alkotmányban garantált alapjogait, ezért bíróságig vitték az ügyet - összegzi az oldal.
Az egyetem kommunikációs vezetője szerint erről szó sincs, szerencsétlen megfogalmazások és az egyetemen amúgy is feszült helyzet miatt látnak bele jogtiprást az új szabályokba.
Szabályozás 8 oldalon
A lap információ szerint 8 oldalas szabályozás 19 paragrafusban fogalmazza meg többek között, hogy az egyetemi polgárok hogyan küldhetnek tömeges email-t az egyetem többi polgárának; hogyan hozhatnak létre és működtethetnek az egyetemhez vagy annak szervezeti egységeihez tartozó oldalakat, közösségi médiafelületeket, blogokat és hasonlókat; hogyan szervezhetnek rendezvényeket az egyetemen; és mindenekelőtt hogyan és mit nyilatkozhatnak, kinek a nevében.
A tervek szerint a rektoron, az elnököt és a kancellárt kivéve mindenki más akkor nyilatkozhat engedély nélkül bármilyen szakmai vagy közéleti kérdésben, ha „magánemberként, egyetemi munkakörét, beosztását, címét nem használva, továbbá nem az Egyetem infrastruktúráját felhasználva és nem az egyetemi munkájával összefüggésben nyilatkozik a nyilvánosság előtt” - idézi a 444.hu.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Egy olvasóteret is elneveztek a tiszteletére. Pénteken a Krasznahorkai-év részeként díszdoktorrá avatták a Nobel-díjas Krasznahorkai Lászlót egykori iskolájában, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Az avatással párhuzamosan megnyílt a Krasznahorkai Olvasótér is a Trefort-kerti könyvtárában – számolt be róla az MTI.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Várhatóan október közepén és január elsején is emelkedik a NOKS- és technikai dolgozók fizetése – jelentette be Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter. A szektorban dolgozók 2013 óta nem részesültek érdemi béremelésben.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
