Kétszáznál több pályázó közül kéttucatnyian maradtak bent az Európai Űrügynökség és a HUNOR program szűrővizsgálatain – így választják ki azt a magyar kutatóűrhajóst is, aki a tervek szerint 2024-ben egy hónapot tölthet a Nemzetközi Űrállomáson. Köztük van a Pécsi Tudományegyetem egyik oktatója is.
A HUNOR Programra 240 érvényes pályázat futott be, az első értékelés után százan jutottak tovább. Mostanra kéttucatnyian maradtak, köztük van Schlégl Ádám, aki a Pécsi Tudományegyetemen egyetemi tanársegéd, klinikai szakorvos a PTE KK Ortopédiai Klinikán.
Az egyetem közleménye szerint vizsgálták a jelentkezők fizikai adottságait, készségeit és képességeit, majd a második fordulóban pszichometriai és pszichológiai teszteknek vetették alá őket. Schlégl Ádám azt mondja, a misszióhoz olyan személyiséggel rendelkezőket keresnek, akik nagy nyomás alatt is kiegyensúlyozottak, higgadtak tudnak maradni, stresszhelyzetben sem hagyja őket cserben a jó ítélőképességük, kreatívak, képesek multitaskingra, a rendelkezésre álló információk tükrében gyorsan és határozottan döntenek, emellett csapatjátékosok és jól viselik azt is, ha családjuktól távol, a komfortzónájukon kívül kell boldogulniuk.
„Komoly hangsúlyt fektettek a logikára, a memóriára, a térbeli orientációra, valamint a természettudományos ismeretekere és az angol nyelvtudásra is, melyből egy igen magas szintre van szüksége a leendő űrhajósoknak. A teszt második körére 26 fő jutott tovább, mely május végétől június elejéig zajlott Kölnben, ahol az önkitöltős tesztek mellett interjúkon, páros és csoportos gyakorlatokon keresztül is zajlottak a kompetenciavizsgálatok. A folytatásban fizikai és egészégügyi felmérés zajlik majd, ehhez be is kellett nyújtanunk egy repülőorvosi alkalmassági igazolást. Bízom benne, hogy gond nélkül megugrom a szekció kritériumait, de a biztonság kedvéért az elmúlt időszakban felpörgettem az edzéseimet" – tette hozzá.
Végül két pályázót választanak ki, akiknek egy féléves képzést kell majd elvégezniük Houstonban, ahol szimulált körülmények között készítik fel őket az űrrepülésre és a Nemzetközi Űrállomáson való tartózkodásra, de más, speciális képzéseken is részt kell majd venni.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
