Több magyar egyetem került fel a friss világrangsorra, az SZTE vezeti a hazai listát

Megjelent a Quacquarelli Symonds (QS) 2023-as felsőoktatási világrangsora, a magyar egyetemek közül idén is a Szegedi Tudományegyetem, a Debreceni Egyetem és az Eötvös Loránd Tudományegyetem vezeti a listát.

  • Csik Veronika

Idén a korábbinál több magyar egyetem került fel a QS-listára. Az itthoni felsőoktatási intézmények közül - tavalyi helyezését tartva - a friss világranglistán a Szegedi Tudományegyetem az első, a 551-560. helyen áll. A második a Debreceni Egyetem (amely egyet rontott a tavalyi helyezésén), a 651-700. helyen végzett, az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem a 701-750. lett.

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemet, a Széchenyi István Egyetemet, valamint a Szent István Egyetemet (vagyis a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemet) a 801-1000. helyre, a Budapesti Corvinus Egyetemet, a Miskolci Egyetemet és a Pannon Egyetemet pedig a 1001-1200. helyre sorolták az idei rangsor készítő, az Óbudai Egyetem 1201-1400. helyen áll.

A listán szereplő tizenegy magyar intézmény eredményei:

  1. Szegedi Tudományegyetem 551-560.
  2. Debreceni Egyetem 651-700. (tavaly 591-600.)
  3. Eötvös Loránd Tudományegyetem 701-750. (tavaly 651-700.)
  4. Pécsi Tudományegyetem 701-750. (tavaly 651-700.)
  5. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 801-1000.
  6. Gödöllői Szent István Egyetem 801-1000.
  7. Széchenyi István Egyetem 801-1000.
  8. Budapesti Corvinus Egyetem 1001-1200.
  9. Miskolci Egyetem 1001-1200.
  10. Pannon Egyetem 1001-1200.
  11. Óbudai Egyetem 1201-1400.

A QS 2004 óta minden évben elkészíti a felsőoktatási intézmények világrangsorát, amelyet hat szempont – többek között az oktatók és a hallgatók aránya, az intézményhez köthető tudományos munkák idézési gyakorisága, a munkaadók véleménye, a nemzetközi kapcsolatok, a külföldi hallgatók és oktatók száma – alapján állítanak össze. Érdekesség, hogy a magyar intézmények közül már csak kettő maradt állami fenntartásban - az ELTE és a BME kivételével az utóbbi években az összes egyetem alapítvány vette át.

MIT: tíz éve az élen

Több mint tíz éve a Massachusetts Institute of Technology (MIT) vezeti a listát, idén a University of Cambridge és a Stanford állhatott még fel a dobogóra, de a világ tíz legjobb felsőoktatási intézménye közé került az Oxford, a Harvard, a California Institute of Technology (CalTech), az Imperial College London, a UCL, az ETH Zurich és a University of Chicago is.

A térség legjobb egyetemei most is Bécsben vannak: a University of Vienna ugyanis az előkelő 151. helyet szerezte meg. Az osztrák intézmények közül egyébként hat egyenesen a legjobb ötszázban van, kettő pedig a legjobb nyolcszázba került. A cseh egyetemek is jól szerepeltek a régióban, tőlük három intézmény a legjobb ötszázban, többi hét pedig a legjobb ezerben van idén is.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.