Lassan a végéhez közeledik az egyetemi vizsgaidőszak a legtöbb hallgatónak, azonban itt nem ér véget teljesen az egyetemi félév, egy nagyon fontos időszak ugyanis csak most kezdődik. Mi az az átsorolás és mit kell tenni érte, vagy ellene?
Az, hogy valaki az egyetemre állami ösztöndíjasként került be vagy éppen fizetős formában kezdte a tanulást, nem jelent végleges finanszírozási kategóriát. Az ösztöndíjas helyeket ugyanis nagyon könnyű elveszteni, illetve ha valaki nagyon jól tanul és akadnak szabad helyek, önköltségesből is lehet ösztöndíjas - mutatjuk, hogyan.
Az egyetemek az átsorolási döntést minden év július 31-ig, tanévenként egyszer kötelesek megtenni. Ezt azt jelenti, hogy a következő két szűk hónapban erről (is) szól majd az egyetem.
Kik veszítik el az ösztöndíjas helyüket?
Amennyiben a magyar állami ösztöndíjjal támogatott hallgató nem felel meg az alábbi feltételeknek, a felsőoktatási intézmény tanév végén köteles önköltséges képzésre átsorolni - ez egyetemtől, szaktól és mindentől független. Aki tehát
ÖSSZEGZÉS: ösztöndíjasról önköltségesre automatikusan átsorolnak mindenkit, aki nem teljesítik a fenti feltételeket. Ez mindenkit, minden félév végén érint (akár az utolsó előtti, szakmai félév előtt is bukhatjátok a helyeteket és akkor ősztől fizeni kell).
Ki lehet fizetősből ösztöndíjas?
Ez egy kicsit bonyolultabb, ugyanis az egyetemek a megüresedett állami ösztöndíjjal támogatott helyekre – az önköltséges hallgatók ilyen irányú kérelme esetén – a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanulmányokat folytató önköltséges hallgatókat a tanulmányi teljesítményük alapján rangsorolva átsorolja. Azaz, ha jól tanultok és a Neptunban beadjátok a kérelmet az átsorolásra, akkor átkerülhettek ingyenes képzésre, de csak akkor, ha vannak megüresedett helyek a szakotokon. Azaz, ha mindenki szuperül teljesített az elmúlt két félévben és senki nem esett ki az ösztöndíjasok közül, akkor nem lesz üres hely, amiért lehet versenyezni.
Egyébként, ha egy szakon megüresedik egy-egy állami hely, nagy verseny szokott lenni a hallgatók között. Az, hogy pontosan milyen átlagokat (súlyozott, sima, többiekhez viszonyított) vesznek figyelembe, egyetemi hatáskörbe tartozik és intézményenként eltérő lehet, így ennek mindenképp nézzetek utána a saját tanulmányi osztályotoknál.
ÖSSZEGZÉS: önköltségesről államira nektek kell kérvényezni, hogy részt vegyetek az átsorolásban és csak az adott szakon felszabaduló helyek függvényében veszik át a legjobb tanulókat.
Persze azok a hallgatók, akiket az átsorolás nem érint, ugyanabban a finanszírozási formában folytatják tanulmányaikat a következő tanévben, mint az azt megelőzőben - ezt külön nem is mindig jelzik az egyetemek. Ha szeretnétek mindent megtudni az aktuális szabályokról, akkor az egyetemetek mellett itt érdeklődhettek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
