Görögországban rendőröket telepítenek az ország négy legnagyobb egyetemére az egyre nagyobb gondot jelentő erőszak és bűnözés miatt - jelentette hétfőn egy görög napilap rendőrségi forrásokra hivatkozva.
Még májusban megkezdi a munkát mintegy 400 rendőr három athéni és egy szaloniki egyetemen, miután múlt héten a görög legfelsőbb bíróság úgy döntött, hogy a rendőrség jelenléte az egyetemi kampuszokon nem sérti az akadémiai szabadságot és az intézmények önrendelkezését.
Az utóbbi hetekben (és egy éve is) számos diák és politikus is tiltakozott a rendőri erők egyetemre telepítésének terve ellen, de az egyre szaporodó erőszakos cselekmények, például az egyetemi dolgozók elleni támadások egyre nagyobb száma cselekvésre kényszerítette a görög kormányt - írja a helyi forrásokra hivatkozva az MTI.
Komoly történelme van a kérdésnek
Pár évtizede a katonai diktatúrával szembeni egyetemi lázadás nem érte el a célját - vérbe fojtották 1973-ban -, de emiatt később, a demokrácia helyreállítása után "rendőrmentes övezetekké" nyilvánították a felsőoktatási intézményeket. Fél évszázada, a diktatúra megdöntése óta tehát rendőrök nem tehették be a lábukat a kampuszokra.
A MTI azonban hivatkozik a dpa német hírügynökség közleményére, miszerint a görögországi kampuszokon évek óta virágzik a drogkereskedelem, és gyakoriak a zajos randalírozások. A tanárok irodáiba rendszeresen betörnek, festékszóróval firkálnak a falakra, és berendezéseket is megrongálnak - írják.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
