Hatalmas telkeket kapott a Római-parton az Óbudai Egyetem, a helyiek aggódnak

„Milyen írásos garanciát kaphatnak az óbudaiak, hogy a vagyonkezelő alapítványok a Római-parton nem valósítanak meg szálloda- vagy lakásépítési fejlesztést?” - tette fel a kérdést Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője.

  • Csik Veronika

Az Óbudai Egyetem augusztus óta működik alapítványi fenntartású magánegyetemként. Korábban azonban úgy tűnt, hogy az egyetem alapítványa, a Rudolf Kálmán Alapítvány, ellentétben a többi alapítványi egyetemmel, csupán pár üres telket kap az államtól, azonban most úgy tűnik, a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.-vel, illetve 150 milliárdos pénzügyminisztériumi vagyonrésszel gazdagodhat az alapítvány.

Az egyetem ezen felül a Római-parton nagy, egybefüggő telkeket kap, a még állami tulajdonban lévő csónakházak közül több is hozzájuk kerül. Augusztusban egyébként már 13 római-parti ingatlant adott át az állam két egyetemnek: a Testnevelési Egyetem négy olyan telket kapott meg, amelyet eddig is használt, kilencet pedig az Óbudai Egyetem alapítványának juttatott a kormány.

„Milyen írásos garanciát kaphatnak az óbudaiak, hogy a vagyonkezelő alapítványok a Római-parton nem valósítanak meg szálloda- vagy lakásépítési fejlesztést?” - tette fel a kérdést Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője. Varga Mihály,pénzügyminiszter - aki egyben az egyetem alapítványának kuratóriumi elnöke - válaszában azt írta, az egyetemnek eddig nem volt sportolásra alkalmas területe, bérelniük kellett azokat. Hozzátette, a megnövekedett forrásokat az egyetem oktatás- és kutatásfejlesztésre, tudományos és innovációs tevékenységekre és a régóta fejlesztendő egyetemi sportéletre fordítják majd.

Azzal kapcsolatban azonban nem osztott meg részleteket a miniszter, ezek pontosan milyen épületi fejlesztéseket vagy egyéb területi átrendezéseket jelentenek majd a Római-parton.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.