„Milyen írásos garanciát kaphatnak az óbudaiak, hogy a vagyonkezelő alapítványok a Római-parton nem valósítanak meg szálloda- vagy lakásépítési fejlesztést?” - tette fel a kérdést Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője.
Az Óbudai Egyetem augusztus óta működik alapítványi fenntartású magánegyetemként. Korábban azonban úgy tűnt, hogy az egyetem alapítványa, a Rudolf Kálmán Alapítvány, ellentétben a többi alapítványi egyetemmel, csupán pár üres telket kap az államtól, azonban most úgy tűnik, a Széchenyi Alapok Kockázati Tőkealapkezelő Zrt.-vel, illetve 150 milliárdos pénzügyminisztériumi vagyonrésszel gazdagodhat az alapítvány.
Az egyetem ezen felül a Római-parton nagy, egybefüggő telkeket kap, a még állami tulajdonban lévő csónakházak közül több is hozzájuk kerül. Augusztusban egyébként már 13 római-parti ingatlant adott át az állam két egyetemnek: a Testnevelési Egyetem négy olyan telket kapott meg, amelyet eddig is használt, kilencet pedig az Óbudai Egyetem alapítványának juttatott a kormány.
„Milyen írásos garanciát kaphatnak az óbudaiak, hogy a vagyonkezelő alapítványok a Római-parton nem valósítanak meg szálloda- vagy lakásépítési fejlesztést?” - tette fel a kérdést Szabó Tímea, a Párbeszéd országgyűlési képviselője. Varga Mihály,pénzügyminiszter - aki egyben az egyetem alapítványának kuratóriumi elnöke - válaszában azt írta, az egyetemnek eddig nem volt sportolásra alkalmas területe, bérelniük kellett azokat. Hozzátette, a megnövekedett forrásokat az egyetem oktatás- és kutatásfejlesztésre, tudományos és innovációs tevékenységekre és a régóta fejlesztendő egyetemi sportéletre fordítják majd.
Azzal kapcsolatban azonban nem osztott meg részleteket a miniszter, ezek pontosan milyen épületi fejlesztéseket vagy egyéb területi átrendezéseket jelentenek majd a Római-parton.
Idén különösen a társadalomtudományi, bölcsészeti, és pedagógusképzési területeken várható létszámcsökkenés, de nagy a különbség az előző kormányzat által jobban és kevésbé szívlelt egyetemek között.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
