Évről évre nő a középiskolai végzősök száma az Egyesült Királyságban, és azok száma is emelkedik, akik egyetemen folytatnák tanulmányaikat. Mindezt a felsőoktatás is a saját bőrén fogja érezni.
A volt felsőoktatási miniszter, David Willetts szerint a 2000-es években megugrott születésszám miatt nemsokára a megszokottnál sokkal többen felvételiznek majd egyetemre – írja a Guardian. A volt tárcavezető azt is kiemelte: az egyetemeknek több pénzre van szüksége, csak így tudják majd felvenni a versenyt a növekvő demográfiai nyomással és megakadályozni, hogy a huszonévesek alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő munkák vállalására kényszerüljenek.
„Nem biztos, hogy az emberek tisztában vannak vele, de az utóbbi 10 évben az éves születésszám 700 ezerről 800 ezerre ugrott. Ha 15-20 évvel előre tekintünk, ezek a számok 15 százalékos növekedést fognak jelenteni a felvételin”
– fogalmaz Willetts.
A brit demográfiai adatokból nemcsak az derül ki, hogy 2035-ig minden egyes évben 40 ezerrel több diák fog felsőoktatásba jelentkezni – egyre növekszik a felvettek aránya is. Mindez azt eredményezheti, hogy hamarosan több mint 350 ezer extra férőhelyre lesz szükség.
A tavalyi első helyezett kicsúszott még a top5-ből is, vidéki gimnázium is bekerült a legjobb háromba, és volt olyan gimnázium, amelyik 25 helyet javított - mutatjuk az ország legjobb 15 gimnáziumát 2027-ben.
Megszakította az együttműködést az Amnesty International Magyarországgal a verőcei Géza Fejedelem Református Általános Iskola, miután a Fidesz-KDNP-hez közel álló média és politikusok LMBTQ-érzékenyítéssel és genderpropagandával vádolták meg az intézményt. Ehhez képest a civil szervezet az intézmény felkérésére a kortárs bántalmazás megelőzéséről tartott prevenciós órákat a diákoknak.
Gyógypedagógusok részt vennének az osztálytermi munkákban, kevesebb adminisztráció, a diákok napirendjéhez igazodó fejlesztések - ilyen és ehhez hasonló javaslatok szerepelnek az SNI munkacsoport tízpontos csomagjában.
A Fortepan archív felvételeiből válogatva idézzük fel az 1956-os forradalom történelmi napjait.
A kulturális ágazatban ugyanis akár 20-30 év szakmai tapasztalattal is előfordulhat, hogy valaki mindössze bruttó 460 ezer forintot keres.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen, hanem a különböző társadalmi és gazdasági hátterű fiatalok számára is valós lehetőséget nyújtson.
