Évről évre nő a középiskolai végzősök száma az Egyesült Királyságban, és azok száma is emelkedik, akik egyetemen folytatnák tanulmányaikat. Mindezt a felsőoktatás is a saját bőrén fogja érezni.
A volt felsőoktatási miniszter, David Willetts szerint a 2000-es években megugrott születésszám miatt nemsokára a megszokottnál sokkal többen felvételiznek majd egyetemre – írja a Guardian. A volt tárcavezető azt is kiemelte: az egyetemeknek több pénzre van szüksége, csak így tudják majd felvenni a versenyt a növekvő demográfiai nyomással és megakadályozni, hogy a huszonévesek alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő munkák vállalására kényszerüljenek.
„Nem biztos, hogy az emberek tisztában vannak vele, de az utóbbi 10 évben az éves születésszám 700 ezerről 800 ezerre ugrott. Ha 15-20 évvel előre tekintünk, ezek a számok 15 százalékos növekedést fognak jelenteni a felvételin”
– fogalmaz Willetts.
A brit demográfiai adatokból nemcsak az derül ki, hogy 2035-ig minden egyes évben 40 ezerrel több diák fog felsőoktatásba jelentkezni – egyre növekszik a felvettek aránya is. Mindez azt eredményezheti, hogy hamarosan több mint 350 ezer extra férőhelyre lesz szükség.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
