Évről évre nő a középiskolai végzősök száma az Egyesült Királyságban, és azok száma is emelkedik, akik egyetemen folytatnák tanulmányaikat. Mindezt a felsőoktatás is a saját bőrén fogja érezni.
A volt felsőoktatási miniszter, David Willetts szerint a 2000-es években megugrott születésszám miatt nemsokára a megszokottnál sokkal többen felvételiznek majd egyetemre – írja a Guardian. A volt tárcavezető azt is kiemelte: az egyetemeknek több pénzre van szüksége, csak így tudják majd felvenni a versenyt a növekvő demográfiai nyomással és megakadályozni, hogy a huszonévesek alacsonyabb iskolai végzettséget igénylő munkák vállalására kényszerüljenek.
„Nem biztos, hogy az emberek tisztában vannak vele, de az utóbbi 10 évben az éves születésszám 700 ezerről 800 ezerre ugrott. Ha 15-20 évvel előre tekintünk, ezek a számok 15 százalékos növekedést fognak jelenteni a felvételin”
– fogalmaz Willetts.
A brit demográfiai adatokból nemcsak az derül ki, hogy 2035-ig minden egyes évben 40 ezerrel több diák fog felsőoktatásba jelentkezni – egyre növekszik a felvettek aránya is. Mindez azt eredményezheti, hogy hamarosan több mint 350 ezer extra férőhelyre lesz szükség.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
