Nem elég a Brexit okozta felfordulás, újabb kihívásokkal kell szembenézniük a brit egyetemeknek, ha kitartanak a magas tandíjak és az online oktatás mellett - derül ki egy friss jelentésből.
A brit egyetemek nem tudnak megfelelő ár-érték arányban képzéseket kínálni, ha kitartanak az online oktatás mellett, sőt fennáll annak a kockázata is, hogy az új, akár intézményfüggetlen digitális tartalmak felülmúlják őket - írja az OECD friss jelentésében.
Az alaphelyzet nem meglepő: az elmúlt két évben a felsőoktatási intézmények világszerte kénytelenek voltak elsősorban online tanítani. Az Egyesült Királyságban azonban még mindig nagy számban döntenek az egyetemek az online előadás mellett, ami a hallgatók szerint sem színvonalában, sem formájában nem fedi azt, amire korábban jelentkeztek – többször is követelték már a tandíjak csökkentését.
Nemrég a Hertfordshire University hallgatói nagyszabású aláírásgyűjtésbe kezdtek: nem szeretnének online tanulni. A petíció szerint az intézmény az online órák költséghatékonyságát a diákok érdekei elé helyezi.
A jelentést készítő szervezet oktatási és készségügyi igazgatója szerint a világjárvány utáni időszakban az egyetemi előadások és egyéb események online megtartása meggyengítheti a felsőoktatás szerepét. A 9 ezer fontos egyetemi tandíj csak online órákért az OECD szakértői szerint is nagyon magas. Ha ez így marad – mondják -, az egyetemek el is veszíthetik jelenlegi oktatási monopóliumukat.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
