Szerdán döntött a kormány: idén is kapnak "felmentést" azok, akik a járványhelyzet miatt nem tudták megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát. A Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) korábbi becslése szerint idén 20-25 ezer végzős egyetemistának gyűlt meg a baja a nyelvtanulással - ők a "nyelvvizsga-amnesztia" nélkül nem kapnák meg a diplomájukat.
Cikkünk frissült: Pénteken megjelent a Magyar Közlönyben, hogy pontosan kik vehetik át a diplomájukat nyelvvizsga-bizonyítvány nélkül.
A kormány elfogadta a HÖOK javaslatát, és felfüggeszti a nyelvvizsga-követelményt a 2021. augusztus 31-ig végzőkre. Így idén sem szükséges nyelvvizsga a diploma átvételéhez
- jelentette be a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája Facebook-oldalán.
A pontos részleteket egyelőre még nem ismerjük, de amint megjelenik a rendelet, megírjuk.
Sokáig úgy tűnt, az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem számol újabb nyelvvizsga-amnesztiával (tavaly a járványhelyzetre hivatkozva nyelvvizsga nélkül is megkaphatták diplomájukat azok, akik augusztus végéig záróvizsgáztak), legalábbis február elején ezt írta a tárca az Eduline kérdésére. A napokban azonban mégis meghallgatták a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) javaslatát.
Ők azt javasolták, idén is adjanak nyelvvizsga-amnesztiát a végzős egyetemistáknak és főiskolásoknak. A szervezet becslése szerint akár 25 ezer diploma is bennragadhat a nyelvvizsga hiánya miatt, a hallgatók egy része ugyanis nem tudta megszerezni a bőrkötétes bizonyítványt – márciusban a nyelviskolák és a nyelvvizsgaközpontok is bezártak, sokáig csak online órákat és vizsgákat tarthattak.
A kormány tegnap döntött az amnesztiáról: Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter kedden kijelentette, azt javasolják a kormánynak, hogy idén is kaphassák meg a diplomájukat azok a hallgatók, akik nem tudtak nyelvvizsgát szerezni az elmúlt hónapokban.
Nem mindenki támogatta az ötletet
A Nyelvtudásért Egyesület a HÖOK kezdeményezésére reagálva jelezte, szerintük az idei szezonban nem vizsgáznának kevesebben, mint 2019-ben (amikor még a hagyományos rendszerben működött a nyelvvizsgaszektor). Az egyesület szerint más okok állnak a nyelvvizsga nélkül egyetemet végzők magas száma mögött - a válság által anyagilag komolyan érintett vizsgaközpontok szerint nem a nyelvvizsga-amnesztia, hanem a megfelelő nyelvi képzés biztosítása lenne a megoldás.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
