Több egyetemen meghosszabbították a tavaszi tanévet, hogy a hallgatók be tudják pótolni a koronavírus-járvány és az online oktatás miatt elmaradt gyakorlati órákat, míg más felsőoktatási intézményekben azoknak lesz több idejük a vizsgákra, akik részt vettek a járványügyi védekezésben.
A Debreceni Egyetemen tizennégyből összesen hat kar kérte a félévhosszabbítást
Az orvosi kar mellett az egészségügyi, a gyógyszerésztudományi, a műszaki, a népegészségügyi, valamint a természettudományi és technológiai kar is a hosszabbítás mellett döntött, így a tanév akár augusztus 31-ig is tarthat. Így tudják pótolni az elmaradt szakmai gyakorlatokat.
A szorgalmi időszak egyébként május közepén ért véget, a vizsgákat, szakmai gyakorlatokat, záróvizsgákat, diplomavédéseket és alkalmassági vizsgákat azonban már hagyományos módon is megtarthatják a tanszékek, a karok többsége ezért már nem online vizsgákat szervez. A következő hetekben egyébként összesen több mint 26 ezer 800 hallgató fog vizsgázni a Debreceni Egyetemen.
Áprilisban jelent meg az a kormányrendelet, amely alapján a felsőoktatási intézmények úgy dönthetnek, hogy meghosszabbítják a tavaszi szemesztert, pontosabban - ahogy a jogszabály fogalmaz - a felsőoktatási törvényben meghatározott "félév, illetve tanév hosszára meghatározott oklevélszerzési időszaktól eltérhetnek. Ezek alapján az egyetemi tanév hosszabb lehet tíz hónapnál (doktori képzés esetén tizenkét hónapnál), a tavaszi félév pedig hosszabb lehet öt hónapnál.
Miskolcon nem hosszabbítanak
A Miskolci Egyetemen is döntöttek, a dékánok, a hallgatói és a doktorandusz hallgatói önkormányzat szerint nem indokolt a 2020/2021-es tanév meghosszabbítása - olvasható az intézmény oldalán. Náluk a tervezett időpontban, vagyis június 26-án ér majd véget a vizsgaidőszak, a járvány elleni védekezésben részt vevő hallgatók azonban egészen július 9-ig vizsgázhatnak.
A Semmelweis Egyetemen szintén a járványügyi védekezésben részt vevő hallgatók számíthatnak arra, hogy több idejük lesz a vizsgákra. A döntés sokakat érint, a hallgatói önkormányzat elnöke az Eduline-nak áprilisban azt mondta, a járvány harmadik hulláma alatt naponta körülbelül 800 semmelweises hallgató vállal munkát a tanulmányai mellett – vannak, akik önkéntesként dolgoznak, másokat a kormányhivatalok rendelnek ki. Ők a vizsgaidőszak utáni két hétben is írásbelizhetnek/szóbelizhetnek majd, sőt az osztott képzésen tanulók dékáni engedéllyel még a harmadik héten is vizsgázhatnak, míg az osztatlan szakok hallgatói (például az orvostan- és fogorvostan-hallgatók, leendő gyógyszerészek) augusztusban is vizsgázhatnak majd.
ELTE: nem kapnak felmentést azok, akiknek nincs védettségi igazolványuk
Az Eötvös Loránd Tudományegyetemen már a következő félévet tervezik, a 2021/22-es tanévet ugyanis már a hagyományos formában szeretnék elkezdeni,
az oltási védettség hiánya önmagában nem fogja feljogosítani a hallgatókat a távolléti oktatási rendre, sem a munkavállalókat az otthoni munkavégzésre - olvasható az egyetem honlapján.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem távolléti formában szervezi a vizsgaidőszakot - írja az egyetem, ugyanakkor "szigorú óvintézkedések mellett" jelenléti formában is engedélyeznek bizonyos oktatási tevékenységeket - vagyis több kar hallgatói is személyesen vesznek majd részt a (pót)laborgyakorlatokon a nyár elején.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
