Mesterképzésre jelentkeztek a keresztféléves felvételin? Mutatjuk a szabályokat

Lássuk, milyenek a pontszámítási szabályok a mesterszakos felvételin, és milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket.

  • Eduline

Ha mesterképzésre szeretnétek jelentkezni a keresztféléves felvételin, ezt ugyanúgy az E-felvételi rendszerén keresztül, november 15-ig tehetitek meg, mint az alap- vagy osztatlan szakok esetén. Ugyanakkor van néhány szabály, ami eltér a két rendszer között.

A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját például az egyetem, főiskola a saját szabályzatában határozza meg. Minden felsőoktatási intézménynél egységes azonban az, hogy összesen maximum 100 pontot lehet szerezni. Ebből legalább 50 pontot kell elérnetek, ennél kevesebbel ugyanis sem állami ösztöndíjasként, sem önköltséges hallgatóként nem kezdhetitek meg a mesteres tanulmányaitokat.

A maximálisan szerezhető 100 ponton belül az egyes többletpontok jogcímeit, mértékét és ezek megállapításának rendjét szintén külön-külön határozzák meg a felsőoktatási intézmények. Viszont esélyegyenlőség jogcímen - azaz hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért - mindenhol kötelező többletpontot adni. Ezért legalább egy, de legfeljebb tíz pluszpontra vagytok jogosultak. 

Ezen felül általában beleszámít a pontozásba a már megszerzett oklevél minősítése, vagy éppen az átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal), a záróvizsga eredménye, a felsőoktatásban megszerzett félévi (tanulmányi) eredmények átlaga, a szóbeli felvételi elbeszélgetés vagy a szóbeli felvételi vizsga eredménye, esetleg az írásbeli felvételi vizsga eredménye vagy az írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.) eredménye. De nézhetik akár az oklevél minősítésének szorzatát (szorzószámmal) is, vagy a tantárgyi teljesítményt és az oklevél minősítését, esetleg a gyakorlati vizsga eredményét, a szakmai alkalmassági vizsga eredményét, a megszerzett szakmai gyakorlatot, illetve mérvadó lehet a motivációs beszélgetés eredménye is.

Ezek a legfontosabb információk a keresztféléves felvételivel kapcsolatban

Már elindult a keresztféléves felvételi időszaka, összeszedtük a legfontosabb infókat, hogy egy helyen megtaláljátok mindent, amire szükségetek lehet.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.