Lássuk, milyenek a pontszámítási szabályok a mesterszakos felvételin, és milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket.
Ha mesterképzésre szeretnétek jelentkezni a keresztféléves felvételin, ezt ugyanúgy az E-felvételi rendszerén keresztül, november 15-ig tehetitek meg, mint az alap- vagy osztatlan szakok esetén. Ugyanakkor van néhány szabály, ami eltér a két rendszer között.
A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját például az egyetem, főiskola a saját szabályzatában határozza meg. Minden felsőoktatási intézménynél egységes azonban az, hogy összesen maximum 100 pontot lehet szerezni. Ebből legalább 50 pontot kell elérnetek, ennél kevesebbel ugyanis sem állami ösztöndíjasként, sem önköltséges hallgatóként nem kezdhetitek meg a mesteres tanulmányaitokat.
A maximálisan szerezhető 100 ponton belül az egyes többletpontok jogcímeit, mértékét és ezek megállapításának rendjét szintén külön-külön határozzák meg a felsőoktatási intézmények. Viszont esélyegyenlőség jogcímen - azaz hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért - mindenhol kötelező többletpontot adni. Ezért legalább egy, de legfeljebb tíz pluszpontra vagytok jogosultak.
Ezen felül általában beleszámít a pontozásba a már megszerzett oklevél minősítése, vagy éppen az átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal), a záróvizsga eredménye, a felsőoktatásban megszerzett félévi (tanulmányi) eredmények átlaga, a szóbeli felvételi elbeszélgetés vagy a szóbeli felvételi vizsga eredménye, esetleg az írásbeli felvételi vizsga eredménye vagy az írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.) eredménye. De nézhetik akár az oklevél minősítésének szorzatát (szorzószámmal) is, vagy a tantárgyi teljesítményt és az oklevél minősítését, esetleg a gyakorlati vizsga eredményét, a szakmai alkalmassági vizsga eredményét, a megszerzett szakmai gyakorlatot, illetve mérvadó lehet a motivációs beszélgetés eredménye is.
Ezek a legfontosabb információk a keresztféléves felvételivel kapcsolatban
Már elindult a keresztféléves felvételi időszaka, összeszedtük a legfontosabb infókat, hogy egy helyen megtaláljátok mindent, amire szükségetek lehet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Tovább emelkednek, stagnálnak vagy csökkennek a ponthatárok a jogászképzéseken? Megnéztük, hogyan alakult a jelentkezők száma, hány állami ösztöndíjas helyet hirdettek meg az egyetemek, és az idei érettségik alapján mire számíthatnak a felvételizők.
Ne legyen kötelező a digitális munkarend a középiskolában az érettségik idején, lehessen tanítás nélküli munkanap a tanév első és utolsó napja - ilyeneket, és ehhez hasonlókat javasolt a Tanítanék Mozgalom a 2026/2027-es tanév rendjének társadalmi egyeztetésén.
A magyar oktatás problémáiról szóló vitákban rendszerint a tanárhiány, a bérek vagy a központosítás kerül elő. Pedig lehet, hogy a rendszer egyik legnagyobb töréspontja jóval korábban jelentkezik. Kampós András, az Eötvös József Gimnázium igazgatója szerint sok gyerek már a felső tagozat első éveiben elveszíti a fonalat, és ezt a lemaradást később egyre nehezebb behozni.
Új érdekvédelmi szervezet létrehozását jelentették be a magyar irodalmi élet szereplői. Az Irodalmi Szakszervezet célja, hogy az írók, szerkesztők, műfordítók és irodalmárok számára szervezett érdekképviseletet biztosítson egy olyan időszakban, amikor a szakma képviselői szerint egyre nagyobb a létbizonytalanság, miközben munkájuk a magyar kultúra egyik alapját jelenti.
A közoktatási tanévhez képest a 2026/2027-es szakképzési tanév hamarabb ér majd véget, és az ideihez képest rövidebb is lesz.
A MOE a téli szünet idejére is lehetővé tenné az óvodák átmeneti bezárását bizonyos feltételek mellett. A szervezet szerint a módosítások egyszerre segítenék az óvodapedagógusok törvényes szabadságának kiadását, a fenntarthatóbb működést és a családok kiszámíthatóbb tervezését.
