Lássuk, milyenek a pontszámítási szabályok a mesterszakos felvételin, és milyen szempontok alapján rangsorolják a jelentkezőket.
Ha mesterképzésre szeretnétek jelentkezni a keresztféléves felvételin, ezt ugyanúgy az E-felvételi rendszerén keresztül, november 15-ig tehetitek meg, mint az alap- vagy osztatlan szakok esetén. Ugyanakkor van néhány szabály, ami eltér a két rendszer között.
A felvételi követelményeket és a rangsorolás módját például az egyetem, főiskola a saját szabályzatában határozza meg. Minden felsőoktatási intézménynél egységes azonban az, hogy összesen maximum 100 pontot lehet szerezni. Ebből legalább 50 pontot kell elérnetek, ennél kevesebbel ugyanis sem állami ösztöndíjasként, sem önköltséges hallgatóként nem kezdhetitek meg a mesteres tanulmányaitokat.
A maximálisan szerezhető 100 ponton belül az egyes többletpontok jogcímeit, mértékét és ezek megállapításának rendjét szintén külön-külön határozzák meg a felsőoktatási intézmények. Viszont esélyegyenlőség jogcímen - azaz hátrányos helyzetért, fogyatékosságért, gyermekgondozásért - mindenhol kötelező többletpontot adni. Ezért legalább egy, de legfeljebb tíz pluszpontra vagytok jogosultak.
Ezen felül általában beleszámít a pontozásba a már megszerzett oklevél minősítése, vagy éppen az átlaga (egy vagy két tizedesjegy pontossággal), a záróvizsga eredménye, a felsőoktatásban megszerzett félévi (tanulmányi) eredmények átlaga, a szóbeli felvételi elbeszélgetés vagy a szóbeli felvételi vizsga eredménye, esetleg az írásbeli felvételi vizsga eredménye vagy az írásbeli felvételi vizsgának minősülő felvételi portfólió (tudományos munkák, szakmai önéletrajz stb.) eredménye. De nézhetik akár az oklevél minősítésének szorzatát (szorzószámmal) is, vagy a tantárgyi teljesítményt és az oklevél minősítését, esetleg a gyakorlati vizsga eredményét, a szakmai alkalmassági vizsga eredményét, a megszerzett szakmai gyakorlatot, illetve mérvadó lehet a motivációs beszélgetés eredménye is.
Ezek a legfontosabb információk a keresztféléves felvételivel kapcsolatban
Már elindult a keresztféléves felvételi időszaka, összeszedtük a legfontosabb infókat, hogy egy helyen megtaláljátok mindent, amire szükségetek lehet.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
