Szombat délután 4-től, huszonnégy órán keresztül, biciklis hírnökként hordták a Parlamenthez a Színház- és Filmművészeti Egyetem hallgatói a Magna Charta Universitatumot. A követelésük listáját azért vitték el újra és újra a Parlament elé, mert korábbi üzenetükre azóta sem kaptak választ.
Két hete vasárnap kézről-kézre juttatták el a Színház-és Filmművészeti Egyetem (SZFE) Chartáját a Vas utcából a Parlamenthez a hallgatók és a támogatók. Mivel az üzenetre azóta sem kaptak választ, ezért szombat délután 4-kor újra elindították a követeléseiket, ezúttal biciklis hírnökökkel, és 24 órán keresztül, vasárnap délután 4-ig újra és újra elvitték a parlament elé, jelezve, hogy a követeléseik továbbra is élnek - írták Facebook-eseményükben.
Kis módosításokkal most is azon az útvonalon mentek végig, ahol két hete az élőlánccal. A demonstráció csúcspontja pedig vasárnap volt: ekkor egy hatalmas biciklis felvonulás keretében, piros-fehér pólós élőszalag juttatta el az utolsó Chartat a Parlamenthez. Mivel az előző élőláncos tüntetéshez hasonlóan most sem volt senki, aki átvegye tőlük a követeléseiket, ezért az épület előtt hosszú láncba fűzték össze a Charta 155 példányát.
Az SZFE hallgatói augusztus 31-én, az esti több száz fős tüntetés után vették blokád alá az egyetemet, ahová nem engedik be az új vezetőséget. Az alapítvány kuratóriumi elnöke Vidnyánszky Attila lett, akinek kinevezése ellen az egyetem több munkatársa és a diákság is tiltakozik. Hetek óta az egyik legnagyobb téma a magyar felsőoktatásban a Színház- és Filmművészeti Egyetem sorsa és helyzete. Sőt a #freeSzfe hashtag már a világot is bejárta. A magyar színház- és filmvilág képviselőin kívül egyre több külföldi híresség is kiáll a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) mellett.
Vidnyánszky Attila: Darabokra tört emberkék vannak a rendszerben
Vidnyánszky Attila szerint az SZFE tanárai előre megírt koreográfia szerint nem akartak dolgozni.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
