Hány kreditet teljesíthettek anélkül, hogy fizetnetek kellene érte?

Az egyetemen izgalmasabbnál izgalmasabb tárgyakkal fogtok találkozni, fontos azonban tudnotok, hogy az ingyenesen megszerezhető kreditek száma véges. Ha tehát átestek a ló túloldalára és túl sok kreditet teljesítetek, akkor mélyen a zsebetekbe kell majd nyúlnotok az egyetem befejezése előtt. Mutatjuk a pontos szabályokat.

  • Eduline

Az egyetemeken és főiskolákon minden elvégzett tárgyért krediteket fogtok kapni, melyekből egy hároméves alapképzésen 180-at, egy ötéves osztatlan képzésen 240-et, egy kétéves mesterképzésen pedig 120-at kell összegyűjtenetek. Ez azt jelenti, hogy félévente átlagosan 30 kreditnyi kurzust kell elvégeznetek, de ettől többet vagy kevesebbet is teljesíthettek. Arra azonban figyelnetek kell, hogy a képzés elvégzéséhez előírt krediteken felül maximum tíz százalékkal teljesíthettek túl.

Azaz hároméves alapképzésen 180+18, ötéves osztatlan képzésen 240+48, kétéves mesterképzésen pedig 120+12 kreditettel számlhattok ingyen. Ha ettől többet szereztek, akkor kredittúllépési díjat kell fizetnetek a záróvizsga előtt. Ennek az összegét kreditenként határozzák meg és intézményenként változik.

Szintén fontos tudnotok, hogy ebbe nemcsak az elvégzett, hanem a felvett kreditek is beleszámítanak, tehát az olyan tárgyakkal is kalkulálnotok kell, amelyeket végül elhagytok, illetve amelyekre elégtelen érdemjegyet kaptok.

Ha mégis van olyan tárgy, amire mindenképpen szeretnétek bejárni, de már az összes ingyenes krediteteket elhasználtátok, akkor érdemes beszélnetek az oktatóval, hogy a tárgy felvétele nélkül is bejárhassatok a kurzusra. Az oktatók általában nyitottak erre, örülnek a lelkes hallgatóknak, viszont azzal is számolnotok kell, hogy a kisebb létszámmal meghirdetett gyakorlati órákon valószínűleg nem lesz számotokra plusz hely. Ezzel szemben az előadások esetében sokkal egyszerűbb a helyzet. Azt azonban ne felejtsétek el, hogy tárgyfelvétel nélkül így nem kerülhet be az indexetekbe az adott tárgy.

A kreditek mellett a tanulmányi átlagotokra is érdemes figyelnetek már az első félévtől kezdve. Arról, hogy ennek mikor lehet döntő szerepe a tanulmányaitok során, itt írtunk részletesebben.

A legtöbb egyetem is hibrid oktatással készül - minden az őszi félévkezdésről

Eltérő módon készülnek az egyetemek az őszi félévre, több helyen a nagyelőadásokat csak online tartják majd meg. Mutatjuk az egyetemi összefoglalót.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.