Az idei tanévre látványosan lecsökkent az informatikus lemorzsolódók száma, ennek ellenére összességében még mindig jóval több félbehagyott képzés van, mint befejezett. Fizetési adatokról is beszámol egy frissen megjelent felmérés.
Csökkent a lemorzsolódás az informatikai képzéseken, legalábbis ami az egyetemisták kezdő tanévét illeti - derül ki a Felsőoktatási Elemzési Jelentések friss számából, amely az informatikai képzési terület képzéseit és végzőseinek adatait elemzi.
A 2014/15-ös tanévben még az informatikai képzésen tanulók közel fele (47 százalékuk) már az első félévben otthagyta az egyetemet, ez a szám az idei tanévre mindössze 4 százalékra csökkent. Vagyis ezek alapján már nem jellemző ezeken a szakokon a lemorzsolódás, ami az első tanévet illeti.
A lemorzsolódás egyébként leginkább az első két félévben jellemző a felsőoktatásban - számoltunk be róla korábban -, az adatok alapján tehát úgy tűnik, évről évre sikerült visszaszorítani ezt az említett képzéseken.
Ennek ellenére, ha a már lezárt alapképzéseket nézzük, összességében még mindig jóval több a lemorzsolódások száma, mint a sikeresen végzetteké.
Az ábrán is látszik, hogy a legnagyobb elcsúszás a programtervező informatikus szaknál van: az összes lezárt alapképzés csupán 30 százaléka jelent diplomát, vagyis sikeres végzést. A megszerzett diploma azonban még mindig többet ér, legalábbis ezen a területen még mindig a diplomások viszik a legtöbbet haza havonta.
2017-ben a mesterdiplomát szerzett informatikusok fizetése havi bruttó 659 585 forint volt, de az alapdiplomásoké is 600 ezer forint fölé rúgott, míg a lemorzsolódott hallgatóké 300-400 ezer forint között alakult. Ugyanígy egy abszolvált informatikus sem keresett ettől többet, vagyis ezen adatok szerint diplomával még mindig jóval többet lehet keresni ebben a szektorban is.
Friss kutatás: inkább külföldön állnának munkába a magyar orvostanhallgatók
Még mindig inkább külföldre terveznek a pályakezdő orvosok, az egyetemi képzésen is akadnak megoldandó problémák.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
