Ennyibe kerülnek a vidéki kollégiumok

Sokan már most fontolgatják, hogy ősztől kollégiumban vagy albérletben szeretnének lakni. Megnéztük, hogy mire kell számítanotok, ha a legnépszerűbb vidéki kollégiumok közül választanátok.

  • Eduline

Nem rég megnéztük a legnépszerűbb budapesti kollégiumok árait, most pedig utánajártunk, hogy mire számíthattok, ha valamelyik vidéki egyetem kollégiumában szeretnétek lakni.

Szeged

Szegeden a kollégiumi térítési díj mind a karközi, mind a kari kollégiumokban az államilag támogatott hallgatók esetében 10 ezer forint körüli, a költségtérítéses diákok esetében 10-16 ezer forint között van. Ez a fővárosi árakhoz képest kedvezőnek tűnik, hiszen Budapesten akár 40-45 ezer forintot is fizethet egy költségtérítéses egyetemista.

Debrecen

A térítési díj a kollégiumok felszereltségétől, komfortfokozatától függ (ágyak száma egy szobában, van-e vizesblokk a szobában, hány éven belül volt felújítva az épület), összege épületenként változó. 13 500 és 36 ezer forint között vannak a díjak. A legolcsóbb szoba 13 ezer forintba kerül 3 ágyas szobában, 36 ezer forintért van lehetőség egy ágyas szobát bérelni. 23 ezer forint körül vannak a 2 ágyas szobák.

Győr

A Széchenyi István Egyetem kollégiumai között a legolcsóbb 13 ezer forintba kerül, ez azonban nem Győrben, hanem Mosonmagyaróváron található. A legdrágább 2 személyes szoba 20 500 forintba kerül a Famulus Kollégiumban.

Pécs

A Pécsi Tudományegyetemen egy ösztöndíjas hallgató akár havi 9 320 Ft-ért is szállást találhat. De az önköltséges képzésben részt vevő hallgatók számára is 12 000 Ft-tól indulnak az elérhető kollégiumi férőhelyek. A legdrágább kollégiumok a Boszorkány és a Szántó, itt a térítési díj állami ösztöndíjas hallgatók számára 17 475 forint, önköltséges hallgatók számára 18 000 forint. A többi kollégiumban a állami ösztöndíjas hallgatóknak 9320 forintba kerül havonta egy szoba, a költségtérítéses árak pedig 12-18 ezer forint között vannak.

Eger

Az Eszterházy Károly Egyetem kollégiumaiban a legolcsóbb szoba 9 ezer forintnál kezdődik, a legdrágább pedig 20 ezer forintba kerül. Minden kollégiumnál feltüntetik, hogy a költségtérítéses, levelező tagozatos, valamint a képzési időn túli állami ösztöndíjas hallgatók a kollégiumi díjon felül 12.000 Ft-os többletköltséget kötelesek megfizetni.

Gólyatábor szavazás: ti elmentek vagy inkább otthon maradtok?

Hamarosan jönnek a gólyatáborok, amikről sok leendő egyetemi hallgató úgy gondolja, hogy kihagyhatatlan. Ti elmentek idén és buliztok egy nagyot, vagy inkább otthonról készültök az egyetemi életre?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.