„Nagyon átgondoltan kell nekimenni ezeknek a vizsgáknak”

Egészen sajátos módszerekkel vizsgáznak ebben a félévben az egyetemi hallgatók, amíg a koronavírus járvány miatt nem látogathatják az egyetemek épületeit.

  • Eduline

A legtöbb egyetemen a hetekben megkezdődött a 2020 tavaszi félévét záró vizsgaidőszak, ami azt jelenti, hogy a márciustól otthon tanuló hallgatóknak most online felületeken keresztül kell számot adniuk arról, mit sikerült elsajátítaniuk ebben a rendhagyó szemeszterben.

Az online vizsgák legnépszerűbb felületei a Moodle - ha írásbeliről -, a Microshoft Teams és a Zoom, ha szóbeli számonkérésről van szó. Ezen kívül vannak más rendszerek is, mint például az MS Teams Forms app vagy a Canvas, de akár a Skype is megfelelhet a követelményeknek.

Általánosságban az írásbelik alatt a Moodle felületén meg van adva egy idősáv és egy időintervallum, amin belül meg kell válaszolniuk a hallgatóknak a feleletválasztós, vagy esszéjellegű kérdéseket, míg ha szóbeli vizsgáról van szó, a kamera bekapcsolását, és azonnali válaszadást igényel a tanár - mesélte egy végzős egyetemista az Eduline-nak.

„Nagyon átgondoltan kell nekimenni ezeknek a vizsgáknak” – mondta szerkesztőségünknek egy másik diák. Az ELTE egy alapszakos hallgatója szerint általában nagyon kevés időt kapunak a feladatok megoldására, és sokszor nem is térhetnek vissza az előző kérdésekre. Kiemelte viszont, hogy szerinte korrektek, hogy mindenről előre kapnak tájékoztatást, és többen próbavizsgákat is közzétesznek, hogy meg tudják nézni, hogy fog kinézni élesben a dolog.

A helyzet megolására különböző megoldásokkal álltak elő az intézmények. Alapvetően amikor a vizsgázók belépnek ezekre a felületekre, a Neptun-kódjuk igazolja a személyazonosságukat, de a Budapesti Corvinus Egyetemen az oktatók felvételt készíthetnek a szóbeli feleletről, a Semmelweis Orvostudományi Egyetem hallgatói pedig kötelesek igazolni a személyazonosságukat valamilyen fényképes igazolvánnyal. Az orvostanhallgatóknak még nyilatkozniuk is kell arról, hogy elfogadják a távvizsgázás körülményeit, illetve, hogy nem alkalmaznak semmilyen segítséget a feleletük során. Még az internetes kapcsolat megszakadására is gondoltak a vizsgáztatók, ezekben az esetekben az oktatók eldönthetik, hogy folytatják e a vizsga menetét, vagy más időpontot neveznek meg. Ezeken kívül olyan egyetem is van, ahol a fülhallgató használatát is megtiltják, a harmadik fél bevonásának kizárása miatt, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem pedig oktatói megkérhetik hallgatóikat a környezetük bemutatására is.

Elmarad a doktoravató ünnepség a Debreceni Egyetemen

A járványügyi helyzet miatt a diplomaosztókhoz hasonlóan elmarad a június 6-ára tervezett nyári doktoravató ünnepség is a Debreceni Egyetemen (DE) - közölte az intézmény sajtóirodája az MTI-vel hétfőn.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.