Ezért számít a jó tanulmányi átlag: minden, amit az átsorolásról tudni kell

Ha a tanulmányi finanszírozási formákról van szó, semmi sincs kőbe vésve. Mit jelent az átsorolás? Hogy működik pontosan? Most mindent összeszedtünk nektek, amit erről a folyamatról tudnotok kell.

  • Eduline

Az átsorolás a finanszírozási formák közötti váltást jelenti. Ez egy oda-vissza működő folyamat, ami azt jelenti, hogy államilag támogatottból önköltségesre is átsorolhatnak, de önköltségesből is lehettek állami ösztöndíjas hallgatók.

Államiról önköltségesre

Ha felvesznek állami ösztöndíjas képzésre, nem jelenti azt, hogy ez a tanulmányaitok végéig kitarthat. Az ösztöndíj megtartásához el kell érnetek egy minimum kreditértéket, ami jelenleg legalább 18 kredit 2 aktív félév alatt, és az átlagotok nem csúszhat az intézmény által meghatározott minimum átlag alá.

Ezen kívül megszűnhet a támogatásotok, ha visszavonjátok azt a nyilatkozatot, amiben elfogadtátok az állami ösztöndíjjal járó kötelezettségeket. Megtörténhet az is, hogy kihasználtátok az összes állami féléveteket, ebben az esetben viszont még vannak ingyenes megoldások, erről egy korábbi cikkünkben olvashattok részletesebben is.

Önköltségesről államira

Fordított esetben is létezik. A megüresedett államilag támogatott helyekre minden évben van lehetőségetek pályázni. Ilyenkor egy átsorolási kérelmet kell benyújtanotok elektronikusan, a Neptunon keresztül. A döntést tanulmányi teljesítmény alapján hozzák meg, azaz a szabad helyekre a legjobban tanuló hallgatókat veszik át. Ezt minden év július 31-ig hirdetik ki az egyetemek. 

Akiket az átsorolás nem érint, azok automatikusan az előző félév finanszírozási formájában folytatják a tanulmányaikat.

Minden feltétel, amiről tudnotok kell, ha államilag támogatott képzésre jelentkeztetek

Ha magyar állami ösztöndíjas képzésre jelentkeztek, vannak bizonyos kötelezettségeitek, amiket mindenképp szem előtt kell tartanotok, amíg felsőoktatásban tanultok. Most összeszedtünk nektek minden fontos szabályt, amit feltétlenül tudnotok kell.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.