Ha a tanulmányi finanszírozási formákról van szó, semmi sincs kőbe vésve. Mit jelent az átsorolás? Hogy működik pontosan? Most mindent összeszedtünk nektek, amit erről a folyamatról tudnotok kell.
Az átsorolás a finanszírozási formák közötti váltást jelenti. Ez egy oda-vissza működő folyamat, ami azt jelenti, hogy államilag támogatottból önköltségesre is átsorolhatnak, de önköltségesből is lehettek állami ösztöndíjas hallgatók.
Államiról önköltségesre
Ha felvesznek állami ösztöndíjas képzésre, nem jelenti azt, hogy ez a tanulmányaitok végéig kitarthat. Az ösztöndíj megtartásához el kell érnetek egy minimum kreditértéket, ami jelenleg legalább 18 kredit 2 aktív félév alatt, és az átlagotok nem csúszhat az intézmény által meghatározott minimum átlag alá.
Ezen kívül megszűnhet a támogatásotok, ha visszavonjátok azt a nyilatkozatot, amiben elfogadtátok az állami ösztöndíjjal járó kötelezettségeket. Megtörténhet az is, hogy kihasználtátok az összes állami féléveteket, ebben az esetben viszont még vannak ingyenes megoldások, erről egy korábbi cikkünkben olvashattok részletesebben is.
Önköltségesről államira
Fordított esetben is létezik. A megüresedett államilag támogatott helyekre minden évben van lehetőségetek pályázni. Ilyenkor egy átsorolási kérelmet kell benyújtanotok elektronikusan, a Neptunon keresztül. A döntést tanulmányi teljesítmény alapján hozzák meg, azaz a szabad helyekre a legjobban tanuló hallgatókat veszik át. Ezt minden év július 31-ig hirdetik ki az egyetemek.
Akiket az átsorolás nem érint, azok automatikusan az előző félév finanszírozási formájában folytatják a tanulmányaikat.
Minden feltétel, amiről tudnotok kell, ha államilag támogatott képzésre jelentkeztetek
Ha magyar állami ösztöndíjas képzésre jelentkeztek, vannak bizonyos kötelezettségeitek, amiket mindenképp szem előtt kell tartanotok, amíg felsőoktatásban tanultok. Most összeszedtünk nektek minden fontos szabályt, amit feltétlenül tudnotok kell.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
