Minden feltétel, amiről tudnotok kell, ha államilag támogatott képzésre jelentkeztetek

Ha magyar állami ösztöndíjas képzésre jelentkeztek, vannak bizonyos kötelezettségeitek, amiket mindenképp szem előtt kell tartanotok, amíg felsőoktatásban tanultok. Most összeszedtünk nektek minden fontos szabályt, amit feltétlenül tudnotok kell.

  • Eduline

Az állami ösztöndíjas finanszírozási forma alapvetően azt jelenti, hogy az egyetemi képzésetek költségeit a magyar állam téríti meg az intézménynek. Ezt a beiratkozáskor véglegesítitek egy nyilatkozatban, ahol aláírjátok azt, hogy vállaljátok az ösztöndíjjal járó kötelezettségeket.

Mik ezek a kötelezettségek?

Az állami ösztöndíjnak összesen 2 fő feltétele van. Az első, hogy a képzési időtök másfélszeresén belül meg kell szereznetek az oklevelet, azaz, ha 6 féléves a képzésetek, 9 félévetek van megszerezni a diplomát. A második pedig, hogy miután elvégeztétek a képzést, 20 éven belül a képzési idővel megegyező hazai munkaviszonyt kell folytatnotok.

Első feltétel: oklevélszerzési kötelezettség

Azon kívül, hogy a képzési idő másfélszerese alatt végeznetek kell, van még néhány apróság, amit tudnotok kell. Amennyiben ez a másfélszeres szám törtre jön ki, abban az esetben felfele kerekítenek, szóval, ha a képzési idő 3 félév, az azt jelenti, hogy 4,5 félévetek lenne az oklevél megszerzésére, de ez a szám automatikusan kitolódik 5-re.

Ehhez kapcsolódik, hogy a tanulmányaitok szüneteltetése esetén, azaz passziváláskor ez az időpont automatikusan eltolódik a szüneteltetés idejével megegyezően.

Nagyon fontos, hogy az igénybe vehető állami félévek száma – ami a képzési idő + 2 félév – nem azonos az oklevélszerzési kötelezettség határidejével. Tehát 6 féléves képzés esetén 6+2 (azaz 8) félévre kaphattok támogatást, de az oklevélszerzési határidő 6 x 1,5, ami 9 félévet jelent - írja a felvételi tájékoztató.

Második feltétel: hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség

Az alapvető elvárása ennek a kötelezettségnek, hogy amennyi időt állami ösztöndíjjal tanultatok, annyi időt kell itthon ledolgoznotok. Erre összesen 20 évet kaptok, ezen belül kell a munkaviszonyt lefolytatni. Ez azt jelenti, hogy ha például 5 évet jártatok állami ösztöndíjjal egyetemre, akkor 5 évet Magyarországon kell dolgoznotok. 

Mi történik, hogyha ezeket nem teljesítitek?

Ha nem sikerült megszerezni a diplomát a megadott időn belül, akkor az alapképzésben vagy mesterképzésben résztvevőknél 1, osztatlan mesterképzés esetén 2 félévet elengednek kötelezettségek nélkül. Viszont, ha ennél több ösztöndíjjal elvégzett félévről van szó, akkor ennek megegyező ideig munkaviszonyt kell folytatnotok Magyarországon a jogviszony lejárta utáni 2 éven belül.

Ha az oklevelet sikeresen megszereztétek, de mégsem dolgoztátok le a megadott időt 20 éven belül, akkor vissza kell fizetnetek az ösztöndíj összegét az államnak. Ha valamennyit dolgoztatok ugyan, de nincs meg a megfelelő idő, akkor a munkában töltött napokkal arányosan szabják ki a visszatérítendő összeget.

Mikor mentesülhettek a feltételek alól?

Az oklevélszerzési kötelezettség alól kérvényezhetitek a mentesülést 3 gyermek születése, tartós betegség, baleset, szülés vagy más rajtatok kívül álló váratlan okok esetén, a hazai munkaviszonyt-fenntartási kötelezettség esetében pedig ezeken kívül a megváltozott munkaképességre is hivatkozhattok. Erről bővebben az Oktatási Hivatal tud tájékoztatást adni.

Ha érdekel, mit tudsz tenni, ha már nincs több állami ösztöndíjas féléved, ebben a cikkünkben már írtunk nektek ebben a témában.

Hol tudtok ingyenesen tanulni, ha elfogytak az állami féléveitek?

Tanulásra számos lehetőség kínálkozik, de könnyű elveszni az információk tengerében. Összeszedtünk nektek néhány fontos információt azzal kapcsolatban, hogy hol tudtuk ingyenesen tanulni, ha már elfogytak az állami féléveitek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.