Minden feltétel, amiről tudnotok kell, ha államilag támogatott képzésre jelentkeztetek

Ha magyar állami ösztöndíjas képzésre jelentkeztek, vannak bizonyos kötelezettségeitek, amiket mindenképp szem előtt kell tartanotok, amíg felsőoktatásban tanultok. Most összeszedtünk nektek minden fontos szabályt, amit feltétlenül tudnotok kell.

  • Eduline

Az állami ösztöndíjas finanszírozási forma alapvetően azt jelenti, hogy az egyetemi képzésetek költségeit a magyar állam téríti meg az intézménynek. Ezt a beiratkozáskor véglegesítitek egy nyilatkozatban, ahol aláírjátok azt, hogy vállaljátok az ösztöndíjjal járó kötelezettségeket.

Mik ezek a kötelezettségek?

Az állami ösztöndíjnak összesen 2 fő feltétele van. Az első, hogy a képzési időtök másfélszeresén belül meg kell szereznetek az oklevelet, azaz, ha 6 féléves a képzésetek, 9 félévetek van megszerezni a diplomát. A második pedig, hogy miután elvégeztétek a képzést, 20 éven belül a képzési idővel megegyező hazai munkaviszonyt kell folytatnotok.

Első feltétel: oklevélszerzési kötelezettség

Azon kívül, hogy a képzési idő másfélszerese alatt végeznetek kell, van még néhány apróság, amit tudnotok kell. Amennyiben ez a másfélszeres szám törtre jön ki, abban az esetben felfele kerekítenek, szóval, ha a képzési idő 3 félév, az azt jelenti, hogy 4,5 félévetek lenne az oklevél megszerzésére, de ez a szám automatikusan kitolódik 5-re.

Ehhez kapcsolódik, hogy a tanulmányaitok szüneteltetése esetén, azaz passziváláskor ez az időpont automatikusan eltolódik a szüneteltetés idejével megegyezően.

Nagyon fontos, hogy az igénybe vehető állami félévek száma – ami a képzési idő + 2 félév – nem azonos az oklevélszerzési kötelezettség határidejével. Tehát 6 féléves képzés esetén 6+2 (azaz 8) félévre kaphattok támogatást, de az oklevélszerzési határidő 6 x 1,5, ami 9 félévet jelent - írja a felvételi tájékoztató.

Második feltétel: hazai munkaviszony-fenntartási kötelezettség

Az alapvető elvárása ennek a kötelezettségnek, hogy amennyi időt állami ösztöndíjjal tanultatok, annyi időt kell itthon ledolgoznotok. Erre összesen 20 évet kaptok, ezen belül kell a munkaviszonyt lefolytatni. Ez azt jelenti, hogy ha például 5 évet jártatok állami ösztöndíjjal egyetemre, akkor 5 évet Magyarországon kell dolgoznotok. 

Mi történik, hogyha ezeket nem teljesítitek?

Ha nem sikerült megszerezni a diplomát a megadott időn belül, akkor az alapképzésben vagy mesterképzésben résztvevőknél 1, osztatlan mesterképzés esetén 2 félévet elengednek kötelezettségek nélkül. Viszont, ha ennél több ösztöndíjjal elvégzett félévről van szó, akkor ennek megegyező ideig munkaviszonyt kell folytatnotok Magyarországon a jogviszony lejárta utáni 2 éven belül.

Ha az oklevelet sikeresen megszereztétek, de mégsem dolgoztátok le a megadott időt 20 éven belül, akkor vissza kell fizetnetek az ösztöndíj összegét az államnak. Ha valamennyit dolgoztatok ugyan, de nincs meg a megfelelő idő, akkor a munkában töltött napokkal arányosan szabják ki a visszatérítendő összeget.

Mikor mentesülhettek a feltételek alól?

Az oklevélszerzési kötelezettség alól kérvényezhetitek a mentesülést 3 gyermek születése, tartós betegség, baleset, szülés vagy más rajtatok kívül álló váratlan okok esetén, a hazai munkaviszonyt-fenntartási kötelezettség esetében pedig ezeken kívül a megváltozott munkaképességre is hivatkozhattok. Erről bővebben az Oktatási Hivatal tud tájékoztatást adni.

Ha érdekel, mit tudsz tenni, ha már nincs több állami ösztöndíjas féléved, ebben a cikkünkben már írtunk nektek ebben a témában.

Hol tudtok ingyenesen tanulni, ha elfogytak az állami féléveitek?

Tanulásra számos lehetőség kínálkozik, de könnyű elveszni az információk tengerében. Összeszedtünk nektek néhány fontos információt azzal kapcsolatban, hogy hol tudtuk ingyenesen tanulni, ha már elfogytak az állami féléveitek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.