Milyen nyelvvizsgát kell szereznetek ahhoz, hogy diplomát kaphassatok alap- vagy mesterképzésen? Mi a helyzet a felsőoktatási szakképzéssel? A szabályok szakonként eltérhetnek, ezért érdemes a pontos követelménynek még a jelentkezés előtt utánajárni, hogy az esetleges nyelvtanulással is kalkulálhassatok.
Február 15-ig kell jelentkezni a szeptemberben induló felsőoktatási képzésekre - a szakválasztásnál fontos szempont lehet az is, milyen nyelvvizsgát kell szereznetek a képzés végéig. Ennek megszerzése ugyanis az anyagiakra és az időbeosztásotokra is hatással van.
Ahhoz, hogy alapszakos diplomát kaphassatok, legalább egy komplex, középfokú (B2 szintű), általános nyelvi (a régi rendszer szerint középfokú, „C” típusú általános nyelvi) nyelvvizsgával kell rendelkeznetek, az egyes szakok képzési és kimeneti követelménye ugyanakkor szigorúbb feltételt is meghatározhat.
A legtöbb jelentkezőt vonzó gazdálkodási és menedzsment, illetve kereskedelem és marketing szakokon például csak akkor fogadják el a középfokú vizsgát, ha az a képzési területnek megfelelő szaknyelvi - helyette ugyanakkor szerezhettek felsőfokú (C1 szintű) általános nyelvvizsgát. A harmadik legnépszerűbb mérnökinformatikus diplomához viszont elég az általános középfokú nyelvvizsga.
A mesterszakos oklevél nyelvi feltételét a képzési és kimeneti követelmény határozza meg. A legnépszerűbb mesterszakon, a vezetés és szervezés képzésen például három lehetőség közül választhattok: vagy komplex, középfokú, általános nyelvvizsgát tesztek angolból, vagy egy másik élő idegen nyelvből szereztek komplex, középfokú, a képzési területnek megfelelő szaknyelvi vizsgát, vagy egy felsőfokú, általános nyelvvizsgát mutattok be bármely nyelvből. Ha a második legnépszerűbb pszichológia mesterszakon szeretnétek diplomát szerezni, két középfokú nyelvvizsgát kell szereznetek, az egyiket angolból.
A kétéves, nem felsőfokú végzettséget, hanem felsőfokú szakképzettséget adó felsőoktatási szakképzéseken is előírhatja a képzési és kimeneti követelmény a nyelvvizsgát. Ha gazdálkodási és menedzsmentet tanultok, nincs szükség a bizonyítványra, a turizmus-vendéglátás képzésen viszont vagy komplex, középfokú szaknyelvi, vagy komplex, felsőfokú általános nyelvvizsgát kell szereznetek.
Azt, hogy melyik szakon mi a követelmény, a Felvi Szakleírások menüpontjában nézhetitek meg az adott képzésnél.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Tippek bizonytalan felvételizőknek: így könnyebb lehet a szakválasztás
A felvételi jelentkezési határidő egyre közeledik, de még mindig nem tudjátok, milyen szako(ka)t jelöljetek meg az elsők között? Adunk néhány tippet, hogy megismerjétek a lehetőségeiteket.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
