Csaknem száz ember maradt továbbra is a Hongkongi Műszaki Egyetem kampuszán, ahol immár két napja tart a rendőrök és a tüntetők között kialakult patthelyzet - számolt be kedden internetes oldalán a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.
Az éjszaka folyamán ugyan többen kiszöktek a rendőrök által körülvett kampuszról, de sokan továbbra sem hajlandóak elhagyni az egyetem területét, habár beszámolók szerint fogytán vannak az élelem- és ivóvízkészleteik.
Az elmúlt hét során a demonstrációk az eddigi leghevesebb szakaszukba értek: a tiltakozók városszerte közlekedésbénító akciókat tartottak, aminek következtében csütörtöktől általános tanítási szünetet rendeltek el.
A hatodik hónapban járó tüntetések kapcsán eddig 4491 embert vettek őrizetbe, közülük a legfiatalabb csupán 11 éves. A tüntetők utakat foglaltak el, tüzet gyújtottak az utcákon, vasútállomásokat, üzleteket és bankokat rongáltak meg, miközben a rendőrökre Molotov-koktélokat és téglákat dobáltak, valamint nyilakat lőttek ki rájuk.
A rendőrség az összecsapások során több mint 10 ezer flakonnyi könnygázt vetett be, és 18 esetben alkalmazott éleslőszert. Emellett sokszor gumilövedéket, paprikasprayt és festékkel színezett vizet lövő vízágyút használt a tömeg oszlatására. Az akciók során csaknem 1700 ember sérült meg, köztük mintegy 450 rendőr.
Minden eddiginél nagyobb a káosz: újra tanítási szünetet rendeltek el Hongkongban
Patthelyzet alakult ki a rendőrök és a velük szemben felsorakozott, több száz tüntető között a Hongkongi Műszaki Egyetemnél, ahol több mint egy napja tartanak a minden eddiginél súlyosabb összecsapások - olvasható a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap internetes oldalán.
| Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre |
Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre. |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
