Mekkora összegű diákhitelt lehet igényelni?

Diákhitelt igényelnétek, de nem tudjátok, mekkora összegre lenne szükségetek a kiadásaitokra havonta?

  • Eduline

Ha a szabad felhasználású diákhitel 1-et választjátok, ti dönthettek arról, hogy havi 15 ezer, 21 ezer, 25 ezer, 30 ezer, 40 ezer, 50 ezer, 60 ezer vagy 70 ezer forintot igényeltek.

Fontos, hogy a diákhitelt havonta részletekben vagy félévenként egy összegben lehet felvenni. Ha ez utóbbi megoldást választjátok, egy összegben kapjátok meg az öthavi diákhitelt, amelynek maximális összege 350 ezer forint.

Fontos, hogy ha külföldi részképzésen vesztek részt, például Erasmusszal tanultok külföldön egy félévig, akkor havi 140 ezer forintot is felvehettek.

Ha a képzési díjra fordítható diákhitel 2-t vennétek fel, maximum akkora összeget igényelhettek, amekkora „az intézmény felé fennálló fizetési kötelezettségetek” – vagyis az önköltséges képzés díját fedezhetitek ebből a hitelből. Ha olyan szakon tanultok, ahol az idegen nyelvű oktatás miatt külön térítési díjat szednek, azt is kifizethetitek a diákhitel 2-ből.

Diákhitel: meddig kell igényelni, hogy már októberben megkapjátok a kölcsönt?

Meddig kell elindítani az igénylést, hogy már októberben megkapjátok a szabad felhasználású diákhitel 1-et vagy az önköltséges szakok képzési díjára fordítható diákhitel 2-t?

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

A jóval magasabb ösztöndíjak miatt sem szeretnének a diákok visszatérni a KEKVA előtti rendszerhez a Corvinuson

A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.