Ezt minden elsőévesnek tudnia kell: már most lehet halasztani?

Jelentkeztetek egyetemre, de szeptemberben mégsem szeretnétek elkezdeni a tanulmányaitokat? Lehet-e halasztani már az első félévben? Újabb olvasói kérdésre válaszolunk.

  • Eduline

Szeretnék majd egyetemre menni, de inkább mégsem arra a szakra, amire most felvettek. Csinálnék egy emelt biológia érettségit és jelentkeznék arra, ahová most nem kerültem be. mennék egyetemre. Ha mégsem jönne össze az érettségis dolog, akkor van arra lehetőség, hogy elkezdhessem 2020-ban a felsőoktatási képzésemet azon a szakon ahová most felvettek? Halaszthatok a beiratkozás után?

Fontos, hogy általában csak az első sikeres félév után lehet először passziváltatni – vagyis, ha szeptemberben kezditek meg a felsőoktatási tanulmányaikat, akkor nem tudtok halasztani már az első félévben.

Félbehagynátok az egyetemet? Egy fontos szabály változik 2020-tól

Hogyan változnak a szabályok, ha a otthagyjátok az egyetemet vagy főiskolát anélkül, hogy abszolutóriumot szereznétek? 2020-tól ezekre kell figyelnetek, ha állami ösztöndíjas képzésen tanultok.

Kivételes esetben a felsőoktatási intézmény az első félév teljesítése előtt is engedélyezheti a hallgatói jogviszony szünetelését, ezért érdemes megkeresnetek az adott intézmény tanulmányi- és vizsgaszabályzatát, vagy felkeresni a tanulmányi osztályt, ahol tudnak ebben segíteni.

A második félévtől bárki halaszthat, azzal a megkötéssel, hogy egybefüggően maximum 2 félévet lehet szüneteltetni. Fontos azonban, hogy ilyenkor nem csak órákra nem kell járnotok, de diákigazolványt és ösztöndíjat sem kaptok. Ugyanakkor a passzív félévek nem befolyásolják az állami félévek számát, és ha önköltségesként tanultok, tandíjat sem kell fizetnetek.

Tetszett a cikk? Iratkozz fel hírlevelünkre

Ha szeretnéd megkapni legfrissebb cikkeinket az érettségiről, az egyetemi-főiskolai és a középiskolai felvételiről, ha érdekelnek a felsőoktatás, a közoktatás, a nyelvoktatás és a felnőttképzés legfontosabb változásai, iratkozz fel hírleveleinkre.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.