Eötvös Loránd Tudományegyetem pénzügyi helyzete és működése stabil - reagált az egyetem az Oktatói Hálózat hétfői közleményére.
Teljes mértékben valótlan az a sajtóban megjelent állítás, mely szerint „gazdasági vészhelyzet” vagy „hatalmas baj” van az ELTE-n. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem pénzügyi helyzete és működése stabil. Két kar, a Bölcsészettudományi Kar és a Természettudományi Kar működésének optimalizálása és gazdálkodásának racionalizálása zajlik, amelyre a karok vezetői, a kar közösségével együttműködve dolgoztak ki intézkedési tervet – írja közleményében az ELTE.
Hozzáteszik: „a struktúra kisebb kiigazítása valóban együtt jár néhány státusz megszüntetésével, de ez az esetek többségében nyugdíjas korú oktatók nyugdíjazását jelenti”.
Az egyetem szerint mindez nincsen negatív hatással az intézmény „működőképességére és az oktatás-kutatás magas minőségére, amelynek megőrzése az egyetem és a karok vezetésének legfontosabb prioritása”.
„Az egyetem oktatói és kutatói állománya biztosítja a legmagasabb színvonalú oktatási és kutatási feladatok ellátását, valamint a képzési és kutatási portfólió folyamatos bővülését. Az alaptalan pánikkeltést és a közvélemény félrevezetését határozottan elutasítjuk” – utalnak az Oktatói Hálózat hétfői nyilatkozatára.
Az Oktatói Hálózat hétfőn azt írta, az ELTE BTK és TTK oktatóinak száma „várhatóan összesen 50-70 fővel csökken, többségüket nyugdíjazással, más részüket sebtében összehozott teljesítménykövetelmények alapján fogják elbocsátani, még nem tudni, pontosan milyen megoszlásban. De bármelyik megoldásról legyen is szó, a kapacitáscsökkentés a két kar mérhető oktatási és kutatási teljesítményét tekintve indokolatlan és káros, több tanszék és képzési program felszámolásához vezet”.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
