Egyetemisták is tüntetnek majd a „rabszolgatörvény” elleni szombati demonstráción, a hallgatók szerint a „törvény a nagyvállalatok érdekeit helyezi a munkavállalók fölé és profittermelő robotokként kezeli őket”.
December 8-ra tüntetést hirdetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség a "rabszolgatörvény" ellen: azt szeretnék elérni, hogy a parlament ne fogadja el azt törvényjavaslatot, amelynek értelmében a munkáltatók a mostani 250 helyett a jövőben évi 400 óra rendkívüli munkát is elrendelhetnének.
A demonstrációhoz csatlakozik a Hallgatói Szakszervezet nevű csoport, amely a „felsőoktatásban tanulók új, önszerveződő intézménye, célja elősegíteni a hallgatók érdekképviseletét és autonómiáját, illetve szolidaritást vállalni más társadalmi csoportokkal”.
„Úgy gondoljuk, hogy a felsőoktatáshoz való hozzáférés és a munkavállalók millióinak a helyzete szorosan összefügg” – írják az esemény Facebook-oldalán.
"Aggodalommal fogadtuk e híreket" - nem hívták egyeztetésre a felsőoktatási szakszervezetet
Semmilyen tájékoztatást nem kaptak a minisztériumtól a felsőoktatási intézmények fenntartói struktúrájának átalakításáról - írja a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
A magyar oktatás történetét számos meghatározó politikus és reformer alakította az elmúlt évszázadok során. Az iskolarendszer kiépítése, a tankötelezettség bevezetése vagy a felsőoktatás fejlesztése mind olyan változások, amelyek ismert oktatási miniszterek nevéhez köthetők - közülük gyűjtöttünk ki három kulcsfontosságú személyt.
Az érettségi előtti utolsó hetekben könnyű abba a hibába esni, hogy még több új anyagot próbáltok megtanulni, miközben nem biztos, hogy ez hozza a legtöbb pontot.
A leendő miniszterelnök a közösségi oldalán egy videóban reagált arra, hogy sajtóértesülések szerint Rubovszky Rita lesz az oktatási miniszter.
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Elmagyarázzuk, mikor jelenhetnek meg a pontszámok a rendszerben.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.
