Egyetemisták is tüntetnek majd a „rabszolgatörvény” elleni szombati demonstráción, a hallgatók szerint a „törvény a nagyvállalatok érdekeit helyezi a munkavállalók fölé és profittermelő robotokként kezeli őket”.
December 8-ra tüntetést hirdetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség a "rabszolgatörvény" ellen: azt szeretnék elérni, hogy a parlament ne fogadja el azt törvényjavaslatot, amelynek értelmében a munkáltatók a mostani 250 helyett a jövőben évi 400 óra rendkívüli munkát is elrendelhetnének.
A demonstrációhoz csatlakozik a Hallgatói Szakszervezet nevű csoport, amely a „felsőoktatásban tanulók új, önszerveződő intézménye, célja elősegíteni a hallgatók érdekképviseletét és autonómiáját, illetve szolidaritást vállalni más társadalmi csoportokkal”.
„Úgy gondoljuk, hogy a felsőoktatáshoz való hozzáférés és a munkavállalók millióinak a helyzete szorosan összefügg” – írják az esemény Facebook-oldalán.
"Aggodalommal fogadtuk e híreket" - nem hívták egyeztetésre a felsőoktatási szakszervezetet
Semmilyen tájékoztatást nem kaptak a minisztériumtól a felsőoktatási intézmények fenntartói struktúrájának átalakításáról - írja a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
