Egyetemisták is tüntetnek majd a „rabszolgatörvény” elleni szombati demonstráción, a hallgatók szerint a „törvény a nagyvállalatok érdekeit helyezi a munkavállalók fölé és profittermelő robotokként kezeli őket”.
December 8-ra tüntetést hirdetett a Magyar Szakszervezeti Szövetség a "rabszolgatörvény" ellen: azt szeretnék elérni, hogy a parlament ne fogadja el azt törvényjavaslatot, amelynek értelmében a munkáltatók a mostani 250 helyett a jövőben évi 400 óra rendkívüli munkát is elrendelhetnének.
A demonstrációhoz csatlakozik a Hallgatói Szakszervezet nevű csoport, amely a „felsőoktatásban tanulók új, önszerveződő intézménye, célja elősegíteni a hallgatók érdekképviseletét és autonómiáját, illetve szolidaritást vállalni más társadalmi csoportokkal”.
„Úgy gondoljuk, hogy a felsőoktatáshoz való hozzáférés és a munkavállalók millióinak a helyzete szorosan összefügg” – írják az esemény Facebook-oldalán.
"Aggodalommal fogadtuk e híreket" - nem hívták egyeztetésre a felsőoktatási szakszervezetet
Semmilyen tájékoztatást nem kaptak a minisztériumtól a felsőoktatási intézmények fenntartói struktúrájának átalakításáról - írja a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
