2012 a diáktüntetések éve volt. A Hallgatói Hálózat az Educatio oktatási kiállításon, az ELTE több épületében és a Semmelweis Egyetem rektori hivatalában is tüntetett, a HÖOK a Deák téren virrasztott, "hídfoglaló" demonstrációt szervezett, decemberben pedig két héten át tiltakoztak a középiskolások és az egyetemisták a kormány felsőoktatási intézkedései ellen. Az év krónikája - másképp.
Január 20.Bekiabálással zavarták meg az Oktatási Hivatal elnökének beszédét
A Hallgatói Hálózat (HaHa) a 2011-es megmozdulások után január 20-án tűnt fel újra: az Educatio oktatási kiállításon egyetemisták és oktatók zavarták meg bekiabálásokkal Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal elnökének beszédét, elsősorban a keretszámok pár nappal korábban bejelentett drasztikus csökkentését bírálták.
A HaHa egyik tagja akkor azt mondta az eduline-nak: arra akarták felhívni a figyelmet, hogy „a felsőoktatási törvénynek mindenki a vesztese, hogy nem javítják vagy megújítják a rendszert, hanem szétdúlják, és hogy egy egész generáció életét teszik tönkre. Egy ártatlan generációt büntetnek”.
Február 8.A Deák téren virrasztottak
Február 8-án a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) szervezett virrasztást a Deák térre, körülbelül száz-százötvenen gyűltek össze, többen az egész éjszakát a téren töltötték. A 2012-es felvételi keretszámok visszavonását és a hallgatói szerződések eltörlését követelték, a demonstrációra elment Kis Norbert akkori felsőoktatási helyettes államtitkár is.
Február 15.Az első egyetemfoglalás
A Hallgatói Hálózat február 15-re, a felsőoktatási felvételi jelentkezés eredeti határidejére hirdetett tiltakozást: ezer-ezerötszáz hallgató és oktató vonult az ELTE lágymányosi campusától a Fővám térre, a keretszámok megvágása és a hallgatói szerződések ellen tüntetve. A beszédek után körülbelül százan elfoglalták az ELTE jogi karának egyik nagyelőadóját, ahol hallgatói fórumot tartottak.
Ekkor döntöttek a helyi csoportok megalakításáról: többek között az ELTE bölcsészettudományi karán és lágymányosi campusán, valamint Pécsen és Szegeden is létrejött egy-egy. A résztvevők ultimátumot adtak a kormánynak, hogy folytatják a tiltakozást, ha nem vonják vissza a keretszámokról szóló rendeletet. Egy héttel később száz-százhúsz egyetemista az ELTE bölcsészkarának egyik előadóját foglalta el, ahol újra fórumot tartottak.
Március 28.Ülősztrájk a Semmelweis Egyetemen
Március 14-én a Lágymányosi Érdekképviseleti Közösség (LÉK) nevű csoport akciózott: pár tucat hallgató akadályozta a forgalmat az oktatási államtitkárság Szalay utcai épülete előtt, a zebrán körbe-körbe haladva.
A következő demonstrációra sem kellett sokat várni: március 28-án a Hallgatói Hálózat aktivistái ülősztrájkot tartottak a Semmelweis Egyetem rektori hivatalában, így követelve a plágiumbotrányba keveredett Schmitt Pál államfő doktori címének visszavonását. Kilenc hallgató az egyetemen töltötte az éjszakát.
Október 23."Köszi a tandíjat"
OKtóber 23-án „Kevesebb diplomást, nagyobb Békemenetet”, „Köszi a tandíjat, a kivándorlást, Fidesz-KDNP” feliratú molinókat lógattak le a Nyugati téri felüljáróról a Hallgatói Hálózat aktivistái, így "üzenve" a Békemenet résztvevőinek.
December10.Az első hídfoglalás
December első hetében kiszivárogtak a 2013-as felvételi keretszámok, a dokumentum alapján 10 480 teljes állami ösztöndíjas helyet biztosított volna a kormány az elsőéveseknek. Nem telt el sok idő az első megmozdulásig: december 10-én az ELTE lágymányosi campusán több száz hallgató és oktató tartott fórumot, a Hallgatói Hálózat által szervezett demonstráción részt vett a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) is, és támogatta az eseményt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, az Oktatói Hálózat és a Hálózat a Tanszabadságért.
A diákok hat pontban fogalmazták meg követeléseiket, majd a Petőfi hídra vonultak, megakadályozva a forgalmat mindkét irányban. Innen rendőri kísérettel a Kossuth térre, majd a Lánchídra mentek.
December 12.Kossuth téri tüntetés
A tiltakozás két nap múlva, 12-én folytatódott, ekkor a HÖOK szervezett demonstrációt a Műegyetem aulájába, ahol a hallgatókon és oktatókon kívül középiskolások is beszédet mondtak, és felszólalt a BME rektora is. Nagy Dávid HÖOK-elnök ezután "sétára" hívta a résztvevőket: a két-háromezres tömeg az Erzsébet hídon át az Astoriára, onnan a Nemzetgazdasági Minisztérium épülete elé, majd a Kossuth térre vonult.
Itt - a szervezők kérése ellenére - a tüntetők fél nyolckor átlépték a kordonként szolgáló virágládákat, és parlament felé rohantak. A rendőrök a lépcsőn álltak sorfalat körülbelül két órán keresztül, ekkorra már csak egy-kétszázan maradtak a téren.
December 17.A Magyar Rádió előtt demonstráltak
December 17-én a Humán Platform tüntetéséről, az Emberi Erőforrások Minisztériumának Szalay utcai épületétől vonultak a diákok a Kossuth térre. Innen a Magyar Rádióhoz mentek, ahol a tüntetéseken elfogadott hat követelés beolvasását követelték.
A Hallgatói Hálózat ezután a Színház- és Filmművészeti Egyetemre hívta a résztvevőket. Itt pár százan hallgatói fórumot tartottak, és szerdától általános diáksztrájkot hirdettek.
Két nap múlva meg is kezdődött a sztrájk: a HaHa aktivistái az ELTE lágymányosi kampuszán megakadályozták a vizsgákat, és molinókat függesztettek ki az épületben. Közben a HÖOK elnöke a Kossuth téren ülősztrájkolt. Az ELTE BTK-n szerdán és csütörtökön is tartottak fórumot, karácsony előtt pedig egy videót adtak ki, amelyben a kormány állításairól fejtik ki véleményüket.
December 19."Télirózsás diákforradalom"
Szerdán a középiskolások is tüntettek: a "télirózsás diákforradalmon" a Magyar Tudományos Akadémia épülete előtt kezdődött, és a Margit hídon ért volna véget, a diákoknál lévő rózsák vízbe dobásával. Néhány százan azonban a Batthyány térre, majd lezárták a Lánchidat. A rendőrök három egyetemistát előállítottak.
Száz-százötven diák a Szalay utcai rendőrkapitánysághoz vonult, mivel azt hitték, oda vitték a három fiatalt - mint később kiderült, a IV. kerületi rendőrségen hallgatták ki őket. Hogyan fogadták az előállított diákokat a Szalay utcában? Itt nézhetitek meg a helyszínen készített videót.
Csak akkor fizetik ki a pedagógusok túlóráját az egyes intézményekben, ha a tanárok külön kérik – vagy ha érdekképviseleti eszközökhöz nyúlnak. A jogszabály egyértelműen meghatározza, mikor jár díjazás az eseti és a tartós helyettesítésért, a gyakorlatban azonban nem mindig automatikus a kifizetés.
Ma már nem elég gondoskodni a gyerekről: fejleszteni kell, különórára hordani, együtt tanulni vele, figyelni az étrendjére, az egészségére, a lelkiállapotára – mindezt úgy, hogy fokozatosan épülnek le az olyan társadalmi alrendszerek, mint az oktatás, az egészségügy és az idősgondozás.
A halogatást sokszor lustaságnak gondoljuk, azonban mögötte gyakran a hibázástól való félelem áll.
A negyedikeseknek a matek sikerült összességében rosszabbul a 2026-os központi írásbelin.
Óriási különbség lehet egy óvodai pedagógiai asszisztens és egy óvodapedagógus fizetése (és feladatai) között. Emiatt is felmerülhet a kérdés, hogy pedagógiai asszisztens végzettséggel lehet-e valakit óvodapedagógusi munkakörben alkalmazni.
Hiába volt jelentős pedagógusbér-emelés az elmúlt időszakban, a Pedagógusok Szakszervezete szerint továbbra sem ellenőrizhető, valóban teljesült-e a kormány 80 százalékos vállalása.
Elég egy fotó, amely egy olyan iskolai rendezvényen készül, ahol politikus is megjelenik, és máris akarata ellenére bevonódhat egy gyerek a kampányba. A Hintalovon gyerekjogi szakértője szerint az MI által generált gyerekek is ugyanazt a hatást váltják ki, mert ugyanúgy a gyerekek tárgyiasítását és használatát jelenítik meg. A legfontosabb kérdés, hogy van-e megegyezés arról, hogy gyerekeket nem használunk fel kampányidőszakban sem, hiszen ha ebben nincs egyetértés, azzal normalizáljuk, hogy nincsenek határok.
