Országos tüntetést szerveznek az egyetemisták a "bújtatott tandíj" miatt

Országos tiltakozó demonstrációt hirdet a fővárosba október végére a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a hallgatói szervezet elfogadhatatlannak tartja a készülő felsőoktatási törvényben tervezett "bújtatott tandíjat és a diákok röghöz kötését".

  • Eduline

Október 26-ra és október 27-re több helyszínre is adtak be területfoglalási kérvényt, az időpont és a helyszín attól függ, hová és mikorra kapnak engedélyt. Nagy Dávid, a szervezet elnöke elmondta: elkezdődtek a demonstrációk vidéken is, Pécsett és Sopronban már voltak akciók, Debrecenben a jövő héten lesz megmozdulás. A tiltakozóakciók előtt hallgatói fórumokat tartanak, ahol a diákok feltehetik kérdéseiket, és a felvetéseket eljuttatják az önkormányzati és az országgyűlési képviselőkhöz.

Tandíjellenes tüntetés 2007-ben. Újra utcára vonulnak az egyetemisták
Stiller Ákos

Nagy Dávid azt mondta, nem tartják elfogadhatónak a készülő felsőoktatási törvényben szereplő bújtatott tandíjat és a hallgatók röghöz kötését. Hozzátette: hivatalos kommunikáció az oktatási államtitkárral egyáltalán nincs. A felsőoktatásért hirdetett akciójuk politikamentes - tette hozzá.

Önköltséges képzés és hallgatói szerződés - a leggyengébb pontok

A hallgatói szervezet az előző hétvégén Pécsett tartotta küldöttgyűlését. Ezen a HÖOK állásfoglalást fogadott el, amelyben rámutatnak: a koncepció teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a hallgatók szociális helyzetét, és a felsőoktatás állami finanszírozásának csökkentését egyértelműen az átlagos magyar családoknak kell megfizetniük vagy most, vagy úgy, hogy eladósodnak.

A hallgatói ösztöndíjak - amelyeknek magukban kell foglalniuk a szociális és tanulmányi ösztöndíjakat - normatív alapon történő kiosztása az államilag támogatott hallgatók után a szociálisan hátrányos, így a megélhetésért küzdő hallgatók számának drámai emelkedését okozhatja a felsőoktatásban - írták.

 

A szervezet elnöke korábban azt mondta, hogy az új felsőoktatási törvény koncepciójában az önköltséges képzés és a hallgatói szerződés szerepeltetése nem alternatíva, és ez bújtatott tandíjnak tekinthető.

 

A koncepcióban az szerepel, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató a képzés megkezdése előtt szerződésben vállalná, hogy az állami támogatás fejében a végzése után meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgozik. Példaként 10 év alatt 7 évet, 20 év alatt 15 évet említenek, és ennek nem teljesülése esetén az állami ösztöndíj formájában felvett és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért befizetett összeget köteles visszatéríteni a diák. A hallgatói szerződésekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

 eduline/MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.