Országos tüntetést szerveznek az egyetemisták a "bújtatott tandíj" miatt

Országos tiltakozó demonstrációt hirdet a fővárosba október végére a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK), a hallgatói szervezet elfogadhatatlannak tartja a készülő felsőoktatási törvényben tervezett "bújtatott tandíjat és a diákok röghöz kötését".

  • Eduline

Október 26-ra és október 27-re több helyszínre is adtak be területfoglalási kérvényt, az időpont és a helyszín attól függ, hová és mikorra kapnak engedélyt. Nagy Dávid, a szervezet elnöke elmondta: elkezdődtek a demonstrációk vidéken is, Pécsett és Sopronban már voltak akciók, Debrecenben a jövő héten lesz megmozdulás. A tiltakozóakciók előtt hallgatói fórumokat tartanak, ahol a diákok feltehetik kérdéseiket, és a felvetéseket eljuttatják az önkormányzati és az országgyűlési képviselőkhöz.

Tandíjellenes tüntetés 2007-ben. Újra utcára vonulnak az egyetemisták
Stiller Ákos

Nagy Dávid azt mondta, nem tartják elfogadhatónak a készülő felsőoktatási törvényben szereplő bújtatott tandíjat és a hallgatók röghöz kötését. Hozzátette: hivatalos kommunikáció az oktatási államtitkárral egyáltalán nincs. A felsőoktatásért hirdetett akciójuk politikamentes - tette hozzá.

Önköltséges képzés és hallgatói szerződés - a leggyengébb pontok

A hallgatói szervezet az előző hétvégén Pécsett tartotta küldöttgyűlését. Ezen a HÖOK állásfoglalást fogadott el, amelyben rámutatnak: a koncepció teljes mértékben figyelmen kívül hagyja a hallgatók szociális helyzetét, és a felsőoktatás állami finanszírozásának csökkentését egyértelműen az átlagos magyar családoknak kell megfizetniük vagy most, vagy úgy, hogy eladósodnak.

A hallgatói ösztöndíjak - amelyeknek magukban kell foglalniuk a szociális és tanulmányi ösztöndíjakat - normatív alapon történő kiosztása az államilag támogatott hallgatók után a szociálisan hátrányos, így a megélhetésért küzdő hallgatók számának drámai emelkedését okozhatja a felsőoktatásban - írták.

 

A szervezet elnöke korábban azt mondta, hogy az új felsőoktatási törvény koncepciójában az önköltséges képzés és a hallgatói szerződés szerepeltetése nem alternatíva, és ez bújtatott tandíjnak tekinthető.

 

A koncepcióban az szerepel, hogy az államilag finanszírozott képzésben részt vevő hallgató a képzés megkezdése előtt szerződésben vállalná, hogy az állami támogatás fejében a végzése után meghatározott időtartamon belül, meghatározott ideig Magyarországon dolgozik. Példaként 10 év alatt 7 évet, 20 év alatt 15 évet említenek, és ennek nem teljesülése esetén az állami ösztöndíj formájában felvett és a képzés ellenértékeként a felsőoktatási intézménynek a képzésért befizetett összeget köteles visszatéríteni a diák. A hallgatói szerződésekről szóló összefoglalónkat itt olvashatod el.

 eduline/MTI

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.