Egyetemisták csaptak össze rendőrökkel a chilei fővárosban

Diákok csaptak össze rendőrökkel csütörtökön Santiago de Chilében, ahol már hónapok óta tart az oktatás megreformálását szorgalmazó mozgalom, amelynek tagjai mind gyakrabban zajos tüntetésekkel adnak nyomatékot követeléseiknek.

  • Eduline

A diákok érdekvédelmi szervének és a kormány képviselőinek tárgyalásai szerdán ismét zátonyra futottak. A fiatalok erre tüntetésre kértek engedélyt csütörtökre. Ezt meg is kapták, ám a hatóságok kikötötték, hogy a demonstrálók a központi La Alameda sugárútra nem tehetik a lábukat.

Chilei diáktüntetés augusztusban. Megint összecsaptak a rendőrökkel
MTI/EPA

A tüntetők azonban dacoltak ezzel a tiltással, és máris a rohamrendőrökkel találták magukat szemben. A rendőrök vízágyúk és könnygáz bevetésével igyekeztek kiszorítani a sugárútról a tömeget, mire a tüntetők kőzáport zúdítottak rájuk, és gumiabroncsokból emeltek barikádokat. A csetepatéban legkevesebb harmincan megsebesültek, köztük huszonöt rendőr. A rendőrök 132 tüntetőt előállítottak a több ezer közül. A chilei főváros rendészeti szervei szerint "a közrend súlyos megsértése, rongálás és hatósági közeg sérelmére elkövetett testi sértést okozó cselekmények" miatt indítanak ellenük eljárást. 

Chilében a felsőoktatási intézmények hallgatói, de a középiskolák tanulói, valamint a tanárok is már öt hónapja igyekeznek rávenni a kormányt az oktatási reform végrehajtására, hasztalan. Követeléseik lényege, hogy az állam költsön az eddiginél jóval többet a közoktatásra, amelyet a nyolcvanas évek katonai diktatúrája idején elhanyagolt.  Az oktatás színvonalának és  finanszírozásának javítása mellett egyebek között azt is követelik, hogy az állam vegye át a forráshiánnyal küzdő önkormányzatoktól a középiskolákat.

 

A diákság szerint a kormányt terheli a felelősség a kialakult áldatlan helyzetért, mert mereven elzárkózik kéréseik teljesítésétől. Pablo Zalaquett főpolgármester szerint viszont a diákok kezdik túlfeszíteni a húrt.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.