Diákok csaptak össze rendőrökkel csütörtökön Santiago de Chilében, ahol már hónapok óta tart az oktatás megreformálását szorgalmazó mozgalom, amelynek tagjai mind gyakrabban zajos tüntetésekkel adnak nyomatékot követeléseiknek.
A diákok érdekvédelmi szervének és a kormány képviselőinek tárgyalásai szerdán ismét zátonyra futottak. A fiatalok erre tüntetésre kértek engedélyt csütörtökre. Ezt meg is kapták, ám a hatóságok kikötötték, hogy a demonstrálók a központi La Alameda sugárútra nem tehetik a lábukat.
A tüntetők azonban dacoltak ezzel a tiltással, és máris a rohamrendőrökkel találták magukat szemben. A rendőrök vízágyúk és könnygáz bevetésével igyekeztek kiszorítani a sugárútról a tömeget, mire a tüntetők kőzáport zúdítottak rájuk, és gumiabroncsokból emeltek barikádokat. A csetepatéban legkevesebb harmincan megsebesültek, köztük huszonöt rendőr. A rendőrök 132 tüntetőt előállítottak a több ezer közül. A chilei főváros rendészeti szervei szerint "a közrend súlyos megsértése, rongálás és hatósági közeg sérelmére elkövetett testi sértést okozó cselekmények" miatt indítanak ellenük eljárást.
Chilében a felsőoktatási intézmények hallgatói, de a középiskolák tanulói, valamint a tanárok is már öt hónapja igyekeznek rávenni a kormányt az oktatási reform végrehajtására, hasztalan. Követeléseik lényege, hogy az állam költsön az eddiginél jóval többet a közoktatásra, amelyet a nyolcvanas évek katonai diktatúrája idején elhanyagolt. Az oktatás színvonalának és finanszírozásának javítása mellett egyebek között azt is követelik, hogy az állam vegye át a forráshiánnyal küzdő önkormányzatoktól a középiskolákat.
A diákság szerint a kormányt terheli a felelősség a kialakult áldatlan helyzetért, mert mereven elzárkózik kéréseik teljesítésétől. Pablo Zalaquett főpolgármester szerint viszont a diákok kezdik túlfeszíteni a húrt.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
