A jogi szakvizsga továbbra is egységes rendszerű lesz, azonban a jelenlegi egy írásbeli részvizsga és három szóbeli vizsga rendje felcserélődik a kormány tervei szerint: három írásbeli vizsga lesz, illetve egy általános szóbelin kell majd megfelelniük a jelölteknek.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) jogszabálytervezete a jogi szakvizsgáról szóló mintegy húszéves IM-rendeletet módosítaná. A változtatás célja, hogy a jogászok a meghatározott gyakorlati idő megszerzését követően gyakorlati szaktudásukról és jogalkalmazási készségükről objektív keretek között, a gyakorlati jogalkalmazás szempontjaira koncentráló módon, átfogó jelleggel adhassanak számot - ismerteti a tárca a kormányzati portálon közzétett tervezetben.
A tájékoztatás szerint eddig csak a hároméves gyakorlat végeztével lehetett jelentkezni az írásbeli vizsgákra, a tervezet szerint erre már a hároméves gyakorlat második évének befejeztével lehetőség lesz. Így a harmadik évben letehetők majd az írásbeli vizsgák és csak a szóbeli vizsga esetében kell megvárni, hogy a hároméves gyakorlati időszak véget érjen.
A tervezet szerint az új rendszer több ponton rugalmasabb lesz, nagyobb választási lehetőséget adva a jelölteknek. A három írásbeli vizsgatárgy esetén kettő kötelező, a harmadik vizsga viszont kötelezően választható lesz, azaz a jelölt határozhatja majd meg, hogy két vizsga közül harmadikként melyiket választja. A jelölt dönthet arról is, hogy a szóbeli vizsgáját milyen hivatásrendi bizottság előtt (bírói, ügyészi, ügyvédi, közjegyzői vagy közigazgatási) szeretné letenni. A rendelet 2012. január 1-jén lépne hatályba, de még további egy évig, tehát 2013. január 1-ig mindkét vizsgarendszerben lehetne majd vizsgázni. Az ország legjobb jogi egyetemeinek rangsoráról itt olvashatsz.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Hiába lenne a cél az olvasás megszerettetése, egy rosszul megválasztott kötelező éppen az ellenkező hatást érheti el.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
