Új szabályok jönnek 2012-től: változik a jogi szakvizsga

A jogi szakvizsga továbbra is egységes rendszerű lesz, azonban a jelenlegi egy írásbeli részvizsga és három szóbeli vizsga rendje felcserélődik a kormány tervei szerint: három írásbeli vizsga lesz, illetve egy általános szóbelin kell majd megfelelniük a jelölteknek.

  • Eduline

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) jogszabálytervezete a jogi szakvizsgáról szóló mintegy húszéves IM-rendeletet módosítaná. A változtatás célja, hogy a jogászok a meghatározott gyakorlati idő megszerzését követően gyakorlati szaktudásukról és jogalkalmazási készségükről objektív keretek között, a gyakorlati jogalkalmazás szempontjaira koncentráló módon, átfogó jelleggel adhassanak számot - ismerteti a tárca a kormányzati portálon közzétett tervezetben.

A Pázmány jogi kara. Új szabályokra készülhetnek a végzett joghallgatók
Horváth Szabolcs

A tájékoztatás szerint eddig csak a hároméves gyakorlat végeztével lehetett jelentkezni az írásbeli vizsgákra, a tervezet szerint erre már a hároméves gyakorlat második évének befejeztével lehetőség lesz. Így a harmadik évben letehetők majd az írásbeli vizsgák és csak a szóbeli vizsga esetében kell megvárni, hogy a hároméves gyakorlati időszak véget érjen.

 

A tervezet szerint az új rendszer több ponton rugalmasabb lesz, nagyobb választási lehetőséget adva a jelölteknek. A három írásbeli vizsgatárgy esetén kettő kötelező, a harmadik vizsga viszont kötelezően választható lesz, azaz a jelölt határozhatja majd meg, hogy két vizsga közül harmadikként melyiket választja. A jelölt dönthet arról is, hogy a szóbeli vizsgáját milyen hivatásrendi bizottság előtt (bírói, ügyészi, ügyvédi, közjegyzői vagy közigazgatási) szeretné letenni. A rendelet 2012. január 1-jén lépne hatályba, de még további egy évig, tehát 2013. január 1-ig mindkét vizsgarendszerben lehetne majd vizsgázni. Az ország legjobb jogi egyetemeinek rangsoráról itt olvashatsz.

MTI

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Közoktatás
Vendégszerző

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna