A kreditalapú finanszírozás is bekerült a felsőoktatási törvény tervezetébe - mondta a Kossuth Rádiónak Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. Ez azt jelenti, hogy ha egy hallgató nem teljesít egy tantárgyat, ki kell fizetnie a tárgy oktatásának költségeit.
A Magyar Rektori Konferencia szeptember 22-én nyilatkozatban fogalmazta meg elvárásait az akkor még csak koncepciójában ismert törvénytervezetről. Bár véleménynyilvánításuk nem volt hatástalan, annak egyes részei visszaköszönnek a tervezetben, alapvetően kormányzati szándékok jelennek meg a dokumentumban, mondta Bódis József az mr1-Kossuth Rádiónak.
A rektori konferencia javaslatára került például a tervezetbe, hogy a finanszírozás kreditalapú legyen, amely a hallgatókat jobb teljesítményre ösztönzi, és az intézményeknek plusz forrásokat biztosít. A felsőfokú tanintézmények autonómiájának kérdésében azonban nem történt előrelépés, Bódis József úgy fogalmazott, a szabályozás sok tekintetben kézi vezérlésűnek tűnik.
A Magyar Rektori Konferencia elnöke a törvénytervezet további problémájának tartja, hogy évről évre kormányrendeletekkel szabályoznák a képzési szerkezetben a humán- és reálműveltségi területek arányát, vagyis azt, hogy mennyi bölcsészre, természetettudományos és műszaki képzettségű szakemberre van szükség. A munkaerőpiac változásainak és igényeinek monitorozására egy új testület is felállna.
Bódis szerint azonban nem az aktuális munkaerő-piaci helyzethez kell igazítani a felsőoktatás szabályozását, hanem a munkaerő-piaci trendekhez. A felálló testület akkor szolgálna jó célt, ha trendelemzéseket végezne és ajánlásokat fogalmazna meg, nem pedig akkor, ha az aktuális munkaerő piaci helyzetnek megfelelően befolyásolná az aktuális kormányrendeletek készítését.
A felsőoktatási struktúra szerkezetének átalakításáról – az egyetemi szintet megszüntetnék, csak főiskolák és tudományegyetemek maradnának – Bódis József azt mondta, ez a minőségi változást szolgálhatja, fontos kérdés azonban, hogy mennyi idő alatt kell majd felállítani az új struktúrát. A jövő évi költségvetés ismeretében – amely 30-40 milliárd forintot von el az intézményektől –, a jelenlegi struktúrában a felsőoktatás egyébként sem működtethető.
edulineTöbb olyan egyetem is van, ahol 200-300 állami ösztöndíjas helyet meghirdettek a pótfelvételin, melyre augusztus 7-ig jelentkezhetnek azok, akiket az általános eljárásban sehova sem vettek fel vagy nem is adták be a jelentkezésüket. Mutatjuk a képzésterületi listákat.
A Klebelsberg Központ a jövőben kutató-, fejlesztő- és szakmai háttérintézményként működik tovább.
„Kevesebb felesleges adminisztráció. Több bizalom. Több beleszólási lehetőség a diákoknak. Erősebb iskolai közösségek„ – mondta el az oktatási és gyermekügyi miniszter az új tanév kapcsán.
Néhány hónappal a kulturális dolgozók bérrendezéséért szervezett demonstrációja után a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete újabb minisztériumi egyeztetésről számolt be. Találkoztak a kulturális ágazatért felelős államtitkárral, aki a bérrendezés szándékáról beszélt, konkrét időpontot vagy vállalást azonban továbbra sem tett.
Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.
A 23 éves nőt Ferencváros a saját halottjának tekinti.
A tartalom kinyerése után a könyvek gyakorlatilag használhatatlanná válnak, ami jogilag beleférhet, de a jelenség komoly kulturális veszteséget okozhat.
Ha valaki állami finanszírozási formájú képzésre nyer felvételt, nem jelenti azt, hogy tanulmányai végéig automatikusan ebben a finanszírozási formában is marad. Természetesen az ellenkező irányú átsorolásra is van példa, a megüresedett ösztöndíjas helyekre bekerülhetnek a legjobb teljesítményt elérő, azonos szakon tanuló önköltséges hallgatók.
