A kreditalapú finanszírozás is bekerült a felsőoktatási törvény tervezetébe - mondta a Kossuth Rádiónak Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. Ez azt jelenti, hogy ha egy hallgató nem teljesít egy tantárgyat, ki kell fizetnie a tárgy oktatásának költségeit.
A Magyar Rektori Konferencia szeptember 22-én nyilatkozatban fogalmazta meg elvárásait az akkor még csak koncepciójában ismert törvénytervezetről. Bár véleménynyilvánításuk nem volt hatástalan, annak egyes részei visszaköszönnek a tervezetben, alapvetően kormányzati szándékok jelennek meg a dokumentumban, mondta Bódis József az mr1-Kossuth Rádiónak.
A rektori konferencia javaslatára került például a tervezetbe, hogy a finanszírozás kreditalapú legyen, amely a hallgatókat jobb teljesítményre ösztönzi, és az intézményeknek plusz forrásokat biztosít. A felsőfokú tanintézmények autonómiájának kérdésében azonban nem történt előrelépés, Bódis József úgy fogalmazott, a szabályozás sok tekintetben kézi vezérlésűnek tűnik.
A Magyar Rektori Konferencia elnöke a törvénytervezet további problémájának tartja, hogy évről évre kormányrendeletekkel szabályoznák a képzési szerkezetben a humán- és reálműveltségi területek arányát, vagyis azt, hogy mennyi bölcsészre, természetettudományos és műszaki képzettségű szakemberre van szükség. A munkaerőpiac változásainak és igényeinek monitorozására egy új testület is felállna.
Bódis szerint azonban nem az aktuális munkaerő-piaci helyzethez kell igazítani a felsőoktatás szabályozását, hanem a munkaerő-piaci trendekhez. A felálló testület akkor szolgálna jó célt, ha trendelemzéseket végezne és ajánlásokat fogalmazna meg, nem pedig akkor, ha az aktuális munkaerő piaci helyzetnek megfelelően befolyásolná az aktuális kormányrendeletek készítését.
A felsőoktatási struktúra szerkezetének átalakításáról – az egyetemi szintet megszüntetnék, csak főiskolák és tudományegyetemek maradnának – Bódis József azt mondta, ez a minőségi változást szolgálhatja, fontos kérdés azonban, hogy mennyi idő alatt kell majd felállítani az új struktúrát. A jövő évi költségvetés ismeretében – amely 30-40 milliárd forintot von el az intézményektől –, a jelenlegi struktúrában a felsőoktatás egyébként sem működtethető.
eduline
Megjöttek a PISA 2025 eredményei. Megint elkezdhetjük keresni a hibát. A gyerekekben, a tanárokban, a tantervben, a szülőkben, a digitális eszközökben, a közösségi médiában, az iskolákban vagy éppen az oktatásirányításban. Aztán kereshetünk hozzá egy gyors megoldást is. Új szabályt, új tantervet, új mérési rendszert, új tiltást. Valamit, amitől úgy érezhetjük, hogy végre tettünk valamit. Vélemény.
Míg egyes óvodákban a síri csend és a kötelező fekvés az elvárás, máshol agykontrollos mesével, szalvétahajtogatással, vagy akár a dadusnak való segítségnyújtással foglalják le a nem alvókat. Akad azonban olyan óvoda is, ahol kerek perec hazaküldik a délután aludni nem tudó gyerekeket.
Tetemes mennyiségű ételt szálítottak haza, a gyanú szerint nem csak egy alkalommal.
A szegregált iskolákban nem pusztán a gyerekek kerülnek hátrányba, hanem a pedagógusokra is olyan feladatok hárulnak, amelyeket valójában az oktatási rendszernek és a társadalomnak kellene megoldania – hívta fel a figyelmet legfrissebb bejegyzésében Danyi Gyula oktatási szakértő.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
A Tisza országgyűlési képviselője szerint hiányosak az alapok, és az országban a tehetséggondozás sem működik megfelelően.
A tájékoztató az ELTE dolgozóinak tarthatatlan bérhelyzetéről szólt, akik lényegesen kevesebbet kapnak ugyanazért a munkáért, mint mások az alapítványi egyetemeken.
Bukósisak nélkül, másodikként szállt fel barátja mögé egy elektromos rollerre egy 16 éves fiú, ennek pedig súlyos baleset lett a vége. Az eset korántsem egyedi: a Bethesda Gyermekkórházban csak idén közel száz gyereket és fiatalt kezeltek e-rolleres baleset miatt.
