Fizethetnek az egyetemisták, ha elbuknak egy tantárgyat

A kreditalapú finanszírozás is bekerült a felsőoktatási törvény tervezetébe - mondta a Kossuth Rádiónak Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia (MRK) elnöke. Ez azt jelenti, hogy ha egy hallgató nem teljesít egy tantárgyat, ki kell fizetnie a tárgy oktatásának költségeit.

  • Eduline

A Magyar Rektori Konferencia szeptember 22-én nyilatkozatban fogalmazta meg elvárásait az akkor még csak koncepciójában ismert törvénytervezetről. Bár véleménynyilvánításuk nem volt hatástalan, annak egyes részei visszaköszönnek a tervezetben, alapvetően kormányzati szándékok jelennek meg a dokumentumban, mondta Bódis József az mr1-Kossuth Rádiónak.

A rektori konferencia javaslatára került például a tervezetbe, hogy a finanszírozás kreditalapú legyen, amely a hallgatókat jobb teljesítményre ösztönzi, és az intézményeknek plusz forrásokat biztosít. A felsőfokú tanintézmények autonómiájának kérdésében azonban nem történt előrelépés, Bódis József úgy fogalmazott, a szabályozás sok tekintetben kézi vezérlésűnek tűnik.

Hallgatók az ELTE jogi karánál. Évről évre változhatnának a keretszámok?
Stiller Ákos

A Magyar Rektori Konferencia elnöke a törvénytervezet további problémájának tartja, hogy évről évre kormányrendeletekkel szabályoznák a képzési szerkezetben a humán- és reálműveltségi területek arányát, vagyis azt, hogy mennyi bölcsészre, természetettudományos és műszaki képzettségű szakemberre van szükség. A munkaerőpiac változásainak és igényeinek monitorozására egy új testület is felállna.

Bódis szerint azonban nem az aktuális munkaerő-piaci helyzethez kell igazítani a felsőoktatás szabályozását, hanem a munkaerő-piaci trendekhez. A felálló testület akkor szolgálna jó célt, ha trendelemzéseket végezne és ajánlásokat fogalmazna meg, nem pedig akkor, ha az aktuális munkaerő piaci helyzetnek megfelelően befolyásolná az aktuális kormányrendeletek készítését.

A felsőoktatási struktúra szerkezetének átalakításáról – az egyetemi szintet megszüntetnék, csak főiskolák és tudományegyetemek maradnának – Bódis József azt mondta, ez a minőségi változást szolgálhatja, fontos kérdés azonban, hogy mennyi idő alatt kell majd felállítani az új struktúrát. A jövő évi költségvetés ismeretében – amely 30-40 milliárd forintot von el az intézményektől –, a jelenlegi struktúrában a felsőoktatás egyébként sem működtethető.

eduline

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.