Így szerezhetsz diplomát ingyen, legálisan: tanórák és tankönyvek nélkül

Képzelj el egy egyetemet, amelyet kényelmesen elvégezhetsz otthonról, és mindezért még fizetned sem kell. A University of the People-nek több ezer hallgatója van.

  • Eduline
Shai Reshef, a University of the People alapítója
Wikipedia

A University of the People 2009 óta működik: az online intézmény célja, hogy olyan diákoknak is lehetőséget adjon a tanulásra, akik anyagi vagy egyéb okok miatt nem tehetik meg, hogy egyetemre járjanak.

Az egyetemnek máris több ezer hallgatója van, akik főként informatikát és üzleti ismereteket tanulnak. A magas színvonalú oktatást ígérő intézmény diákjai nem fizetnek tandíjat, sőt órákra sem kell bejárniuk. A csoporttársak az előadóterem helyett minden nap a virtuális térben találkoznak egymással, ahol megvitatják a tananyagot, sőt házi feladatot is kapnak tanáraiktól.

A különleges oktatási intézményt Shai Reshef kaliforniai vállakozó alapította, akinek húszéves tapasztalata van a nemzetközi oktatásban. Reshef 2009-ben egy szavazáson elnyerte „Az év embere” címet, és a száz legkreatívabb amerikai üzletember közé is beválasztották.

A távoktatás egyre népszerűbbé válik az Egyesült Államokban – ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy több száz neves egyetemi oktató vállalta, hogy ingyen ad órákat a University of the People hallgatóinak. Egyelőre a diákoknak sem kell fizetniük a tanulmányaikért, ám az egyetem vezetése azt tervezi, a közeljövőben bevezeti a vizsgadíjakat.

Bár Shai Reshef szeretné, ha egyeteme minél szélesebb szakmai támogatást kapna, az állami akkreditációt egyelőre nem sikerült megszereznie. Ennek ellenére az online képzés végén minden diák bizonyítványt kap arról, hogy sikeresen befejezte egyetemi tanulmányait. A YouTube-on több amerikai és brit egyetem videóit találhatod meg - összefoglalónkat itt olvashatod el.

A University of the People logója
Wikipedia

eduline

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.