Hamarosan elfogadhatják a Sapientia akkreditációját

A román parlament őszi ülésszakán elkezdődhet a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálására vonatkozó törvénytervezet vitája - mondta hétfőn Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter, kifejezve reményét, hogy az ülésszak végéig el is fogadják majd a jogszabályt.

  • Eduline

A tárcavezető a Sapientia Természettudományi és Művészeti Karának tanévnyitó ünnepségén vett részt Kolozsváron a Farkas utcai református templomban. Előtte a Bocskai-házban találkozott Dávid László rektorral és Tonk Márton dékánnal, valamint Mezey Barnával, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorával, majd közösen vonultak a református templomba.

 

Kelemen Hunor ünnepi beszédében elmondta: egy évtizeddel ezelőtt, amikor tanárok, politikusok, értelmiségiek közösen megalapozták az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, bíztak abban, hogy sikerül olyan intézményt felépíteni, amely a közösség hasznára válik.

 

"Bíztunk a sikeres eredményben, bíztunk abban, hogy sikerül a versenyhelyzetnek megfelelni. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet ez a bizalom fogja éltetni, építeni a következő időszakban is" - hangoztatta Kelemen Hunor.

 

Beszámolt arról is, hogy a román kormány a közelmúltban elfogadta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjára vonatkozó törvénytervezetet. Az intézmény akkreditálása azt jelenti, hogy az egyetemet teljes jogú felsőoktatási intézményként ismerik el, és joga lesz többek között államvizsgát szervezni, ugyanakkor a román állam is támogathatja.

 

Dávid László rektor köszöntő beszédében tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogy a Sapientia a tudományos kutatás szempontjain alapuló rangsoroló felmérés szerint a legjobb romániai magánegyetem, az állami felsőoktatási intézményeket is magába foglaló rangsorban pedig a huszadik helyen áll.

MTI 

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.