Hamarosan elfogadhatják a Sapientia akkreditációját

A román parlament őszi ülésszakán elkezdődhet a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditálására vonatkozó törvénytervezet vitája - mondta hétfőn Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, romániai kulturális és örökségvédelmi miniszter, kifejezve reményét, hogy az ülésszak végéig el is fogadják majd a jogszabályt.

  • Eduline

A tárcavezető a Sapientia Természettudományi és Művészeti Karának tanévnyitó ünnepségén vett részt Kolozsváron a Farkas utcai református templomban. Előtte a Bocskai-házban találkozott Dávid László rektorral és Tonk Márton dékánnal, valamint Mezey Barnával, az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektorával, majd közösen vonultak a református templomba.

 

Kelemen Hunor ünnepi beszédében elmondta: egy évtizeddel ezelőtt, amikor tanárok, politikusok, értelmiségiek közösen megalapozták az Erdélyi Magyar Tudományegyetemet, bíztak abban, hogy sikerül olyan intézményt felépíteni, amely a közösség hasznára válik.

 

"Bíztunk a sikeres eredményben, bíztunk abban, hogy sikerül a versenyhelyzetnek megfelelni. A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemet ez a bizalom fogja éltetni, építeni a következő időszakban is" - hangoztatta Kelemen Hunor.

 

Beszámolt arról is, hogy a román kormány a közelmúltban elfogadta a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem akkreditációjára vonatkozó törvénytervezetet. Az intézmény akkreditálása azt jelenti, hogy az egyetemet teljes jogú felsőoktatási intézményként ismerik el, és joga lesz többek között államvizsgát szervezni, ugyanakkor a román állam is támogathatja.

 

Dávid László rektor köszöntő beszédében tájékoztatta a jelenlevőket arról, hogy a Sapientia a tudományos kutatás szempontjain alapuló rangsoroló felmérés szerint a legjobb romániai magánegyetem, az állami felsőoktatási intézményeket is magába foglaló rangsorban pedig a huszadik helyen áll.

MTI 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.