Több ezer hallgató választaná a drága brit egyetemek helyett a külföldi intézmények olcsóbb képzéseit – írja a The Telegraph.
Szakértők szerint a brit egyetemeken és főiskolákon már így is jóval többet kell fizetni, mint a többi európai országban, ezért a 2012-re tervezett tandíjemelés azt eredményezheti, hogy a hallgatók inkább az olcsóbb külföldi egyetemeket választják majd – számolt be a lap.
Több skandináv felsőoktatási intézményben például ingyenes az oktatás, de a vezető holland egyetemeken is maximum 2000 fontba, vagyis 620 ezer forintba kerül egy tanév. A brit intézményekben ezzel szemben 9000 fontot, vagyis 2 millió 800 ezer forintot kell majd fizetni 2012-től.
Olcsók, de színvonalasak a külföldi egyetemek
Éppen a napokban hozták nyilvánosságra a QS World University Rankings legfrissebb egyetemi toplistáját. A rangsort idén is a Cambridge vezeti, a top tízben másik három brit intézmény is szerepel. Ezt az eredményt annak ellenére érték el a brit egyetemek, hogy a felsőoktatás költségvetését alaposan megnyirbálták az elmúlt évben. A tandíjak jövőre tervezett drasztikus emelése miatt azonban félő, hogy a brit egyetemek hírneve zuhanórepülésbe kezd. A legfrissebb QS-rangsorról itt olvashatsz..
A QS rangsorban számos európai intézmény jobb helyezést ért el, mint néhány brit egyetem, annak ellenére, hogy jóval olcsóbban kínálja képzéseit. A holland intézmények mellett a svájci szövetségi műszaki egyetemen is mindössze 600 font az éves tandíj, néhány német egyetemen pedig 800 fontba kerül az oktatás.
„Az idei egyetemi toplista arra ösztönözheti a diákokat, hogy a drága brit egyetemek helyett az olcsóbb, ám hasonlóan színvonalas külföldi intézményekbe felvételizzenek” – vélekedett John O’Leary, a Times Good University Guide szerkesztője.
eduline
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
