Külföldre menekülnének a horribilis tandíjak ellen a brit diákok

Több ezer hallgató választaná a drága brit egyetemek helyett a külföldi intézmények olcsóbb képzéseit – írja a The Telegraph.

  • Eduline

Szakértők szerint a brit egyetemeken és főiskolákon már így is jóval többet kell fizetni, mint a többi európai országban, ezért a 2012-re tervezett tandíjemelés azt eredményezheti, hogy a hallgatók inkább az olcsóbb külföldi egyetemeket választják majd – számolt be a lap.

Több skandináv felsőoktatási intézményben például ingyenes az oktatás, de a vezető holland egyetemeken is maximum 2000 fontba, vagyis 620 ezer forintba kerül egy tanév. A brit intézményekben ezzel szemben 9000 fontot, vagyis 2 millió 800 ezer forintot kell majd fizetni 2012-től.

University of Cambridge - világelső, de túl drága
Wikipedia

Olcsók, de színvonalasak a külföldi egyetemek

Éppen a napokban hozták nyilvánosságra a QS World University Rankings legfrissebb egyetemi toplistáját. A rangsort idén is a Cambridge vezeti, a top tízben másik három brit intézmény is szerepel. Ezt az eredményt annak ellenére érték el a brit egyetemek, hogy a felsőoktatás költségvetését alaposan megnyirbálták az elmúlt évben. A tandíjak jövőre tervezett drasztikus emelése miatt azonban félő, hogy a brit egyetemek hírneve zuhanórepülésbe kezd. A legfrissebb QS-rangsorról itt olvashatsz..

A QS rangsorban számos európai intézmény jobb helyezést ért el, mint néhány brit egyetem, annak ellenére, hogy jóval olcsóbban kínálja képzéseit. A holland intézmények mellett a svájci szövetségi műszaki egyetemen is mindössze 600 font az éves tandíj, néhány német egyetemen pedig 800 fontba kerül az oktatás.

„Az idei egyetemi toplista arra ösztönözheti a diákokat, hogy a drága brit egyetemek helyett az olcsóbb, ám hasonlóan színvonalas külföldi intézményekbe felvételizzenek” – vélekedett John O’Leary, a Times Good University Guide szerkesztője.

eduline

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.