"Ostobáknak való verzió" lett az elmúlt harminc év egyik legnépszerűbb regényéből?

Javított kiadásban jelenik meg Umberto Eco A rózsa neve című sikerregénye. A szerző korrigálta az 1980-ban megjelent mű hibáit és a latin nyelvű idézeteket is lefordította a felkészületlenebb olvasók számára.

  • Eduline

A rózsa neve Umberto Eco első regénye volt, amelynek világszerte nagy sikere lett a könyvből 1986-ban forgatott filmnek is köszönhetően. Csak a regény olasz nyelvű kiadásából hat és fél millió példány kelt el. A bolognai egyetem nyugalmazott szemiotika professzorának művét negyvenhét nyelvre fordították le. A Le Monde francia napilap a 21. század alapolvasmányai közé helyezte. 

"Harminc év alatt több hibát is észrevettem a könyvemben, ezeket javítottam ki" - nyilatkozta Umberto Eco az olasz újságoknak, tagadva azokat a feltételezéseket, miszerint a mai tudatlan internetes generációnak írta volna át könyvét - egyszerűbb nyelvezettel. Az El País spanyol napilap úgy fogalmazott, Eco a minus habens, vagyis a történelmi-filozófiai ismeretek nélküli ostobáknak szóló verziót szerkesztette meg.
A rózsa neve filmváltozata. Javít a regényen Eco
Wikipedia

"Nem írtam át az eredetit. Eltüntettem az ismétléseket, javítottam az elbeszélés ritmusán, pontosítottam a könyvtáros arcának leírását" - magyarázta Eco. Elárulta, harminc éven át szégyellte, hogy az 1980-ban megjelent könyv középkori latin növényleírásai között a cikóriát összekeverte a tökkel, és paprikát említett, amikor azt Európában még nem is ismerték. 

Az új kiadásban a regény bőséges latin idézetei kommentárt kaptak. Eco elmondta, az amerikai fordítók hívták fel a figyelmét arra, hogy az olasz olvasókkal ellentétben az amerikaiak számára "a latin olyan, mintha magyar lenne, érthetetlen". Tanulságos volt ennyi idő után újraolvasnom saját regényemet, a többi művemet is javítani fogom - hangoztatta Eco.

MTI 

 

Hozzászólások

A levelezős hallgatók szerint méltánytalan, hogy ők nem kapnak országos utazási kedvezményt, petíciót indítottak

A petíciót kezdeményező szerint a levelező képzésben tanulók jelentős része teljes munkaidő mellett, családot nevelve vagy más kötelezettségek mellett végzi tanulmányait, miközben rendszeresen kell utazniuk konzultációkra, vizsgákra, kötelező jelenléti órákra, laborfoglalkozásokra és szakmai gyakorlatokra is. Ezért kéri arra a kormányzatot, hogy gondolja újra a szabályozást.