Ilyen a világ első virtuális egyeteme: 21 fős osztályok, alacsony tandíj

Legelső évnyitóját tartotta pénteken a világ "leghatártalanabb" egyeteme, a Giordano Bruno Virtuális Egyetem (GBVE), az esemény Budapesten volt.

  • Eduline

Az egyetem mind helyét, mind profilját tekintve tökéletesen mentes a határoktól: az internet segítségével működik, és nagy hangsúlyt helyez a tudományágak közötti átjárhatóságnak. Jellegét tekintve egyelőre kifejezetten humán, de alapítói nem zárják ki, hogy a jövőben természettudományokkal bővül a tantárgylista.

 

A start igazából jövő tavasszal lesz, a képzés 21 fős "osztályokkal" indul, a szervezők igyekeznek a világ minden tájékáról összeválogatni hallgatókat. A "hivatalos" nyelv az angol és a spanyol. Cél, hogy a diplomát idővel a világon mindenütt elfogadják.

 

Külön cél, hogy a hallgatók - amennyire csak lehetséges - a világ és világmindenség egészében gondolkodjanak, fokozott felelősséget érezzenek az emberi civilizáció iránt, morálisan, lelki tekintetben is elmélyültebben, gazdagabban kerüljenek ki az "iskolapadból", ötvözzék az ész és lélek lehetőségeit egymás kiegészítésében és erősítésében.
A virtuális egyetem honlapja. Korhatár nincs, némi tandíj lesz

Alsó korhatár - és feltétel - középiskola elvégzése, felső évmaximum nincs. A tandíj még nem ismeretes, de az biztos, hogy szerényebb lesz az - országonként természetesen igen eltérő - "szokásosnál". 

 

Az évnyitó helyválasztása azért esett Budapestre, mert az egyetem egyik alapítója László Ervin filozófus. Ő a szellemi atyja és elnöke a Budapest Klub Alapítványnak, ez a nemzetközi szervezet pedig szorosan együttműködik a Giordano Bruno Virtuális Egyetemmel.

 

A "tanévstartnak" és a - mind létezésében, mind működési módjában - vadonatúj egyetem bemutatásának a Budapesti Történeti Múzeum adott otthont. Lázár Ervinen kívül Francisco de Paulo León Olea mexikói zeneszerző, köz- és szépíró, tudományos területen a nemzetközi kapcsolatok szakembere, továbbá Louis W. Goodman amerikai társadalomtudós, a nemzetközi kapcsolatok professzora beszélt.

MTI 

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.