A legjobb romániai egyetemek: a Babes-Bolyai a legjobbak közé jutott

Tizenkét romániai egyetemet értékelt úgy az Európai Egyetemek Szövetsége, hogy az első, legmagasabb szintű kategóriába tartozhat. A Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) a harmadik, utolsó kategóriába került. A listát a bukaresti oktatási minisztérium megrendelésére készítették.

  • Eduline

Első alkalommal osztályozták a romániai egyetemeket európai kritériumok alapján, a rangsor befolyásolja az intézmények állami támogatását - írja a felmérésről a Hargita Népe csíkszeredai és a Krónika című kolozsvári napilap csütörtöki számában.

 

Tizenkét romániai felsőoktatási intézmény kapta meg a legmagasabb szintű besorolást az Európai Egyetemek Társaságának minősítése alapján. Az első kategóriába olyan egyetemek kerültek, amelyek az oktatás mellett kutatási lehetőséget is biztosítanak. Ebbe a körbe tartozik többek között a magyar szakokkal is működő kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE), a Bukaresti Egyetem, a bukaresti Gazdasági Egyetem, a jászvásári Alexandru Ioan Cuza Egyetem és a Temesvári Műszaki Egyetem. Ebben a kategóriában az intézmények a jövőben az eddiginél több hallgatót vehetnek fel a mesteri és doktori képzésekre.
A Babes-Bolyai Tudományegyetem. A legjobbak közé került

A második fokozatot az oktatási-kutatási, illetve a művészeti irányultságú egyetemek foglalják el, ilyen a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE), a temesvári Nyugati Egyetem, vagy például a brassói Transilvania Egyetem. Esetükben az állam támogatni fogja az alap- és mesterképzés számára létrehozott helyeket. Doktori oktatást azonban csak kivételes esetben indíthatnak. 

Románia többi akkreditált egyetemét a harmadik, oktatói kategóriába rangsorolta az Európai Egyetemek Társasága. Ebbe a kategóriába került például a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE). Egyre népszerűbbek a romániai magyar egyetemek - összefoglalónkat itt olvashatod el.

 

A Krónikának nyilatkozva Andrei Marga, a BBTE rektora elmondta: annak ellenére, hogy a BBTE a legjobbak között végzett, szerinte előzetesen nem tisztázott és az európai elvárásoknak nem megfelelő kritériumok alapján rangsorolta a romániai felsőoktatási intézményeket a szaktárca. Úgy vélte, hogy az Európai Egyetemek Társasága nem a megfelelő szervezet a besorolás elvégzésére, ugyanis mint egyesület nem jogosult rangsorok meghatározására, csupán tanácsokat adhat és elemzéseket készíthet.

 

A PTE-ről a felsőoktatási intézmény rektora, János-Szatmári Szabolcs a kolozsvári napilapnak úgy nyilatkozott, hogy az egyetem működésének szempontjából semmin nem változtat a besorolás. Az intézmény eddig sem kapott állami támogatást, és a jövőben sem tart erre igényt. A Sapientia - Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) nem minősítették, mivel még nem kapta meg a végleges akkreditációját.

MTI
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.