Ezekben a középiskolákban írták a legjobb matekérettségit
A legjobb három között vidéki gimnázium is szerepel. Mutatjuk a részleteket.
Míg nem is olyan régen bárki beadhatta a jelentkezését a Budapesti Műszaki Főiskolára, a pécsi Janus Pannonius Egyetemre vagy a szombathelyi Berzsenyi Dániel Főiskolára, ma már hiába keresnénk ezeket az intézményeket a felvételi tájékoztatókban.
A kilencvenes évek közepén hatvanhat állami felsőoktatási intézmény működött az országban, 1996-ban, Magyar Bálint első minisztersége idején azonban a felsőoktatási intézményeket integrációra kötelezték, az átalakulást 1999-ben a Felsőoktatási Integrációs Bizottság irányította. Az első hullám 2000-re lezajlott, de az elmúlt egy évtizedben további változások is történtek -
a 2000-es megaintegrációról bővebben itt olvashatsz.
Az ezredfordulón az Államigazgatási Főiskola és a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem összevonásával létrejött Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemhez például három évvel később még három egység – a Kertészettudományi, az Élelmiszertudományi és a Tájépítészeti Kar – csatlakozott, így jött létre 2004-ben a Budapesti Corvinus Egyetem.

Az a hallgató tehát, akit például 1999-ben vettek fel az Államigazgatásira, a diploma megszerzéséig akár két névváltozásnak is tanúja volt: főiskolásból közgázos, majd corvinusos lett. A Veszprémi Egyetemre az új évezred elején jelentkező diákok szintén egészen más intézményben végeztek, mint ahol tanulmányaikat elkezdték: 2006-tól ugyanis az intézmény a Pannon Egyetem nevet viseli. Nem volt hosszú életű a Budapesti Műszaki Főiskola sem, amely, miután 2000-ben a Bánki Donát Műszaki Főiskola, a Kandó Kálmán Műszaki Főiskola és a Könnyűipari Műszaki Főiskola egyesülésével megalakult, 2010 óta Óbudai Egyetem néven működik tovább.
Nem vész el, csak átalakul
A 2000-es nagy integrációhullám során jött létre többek között a Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem, a Nyugat-Magyarországi Egyetem és a Budapesti Gazdasági Főiskola. Arra is akadt példa, hogy egy nagy múltú intézmény kebelezett be néhány főiskolát: ekkor olvadt be az Eötvös Loránd Tudományegyetembe a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskola és a Budapesti Tanítóképző Főiskola.
| Nevet változtatnának - újraA Kossuth Társaság elnökségi tagja a Debreceni Egyetem nevét változtatná a korábbi Kossuth Lajos Tudományegyetemre - a tervet az intézmény rektora nem támogatja, a módosítás ugyanis több tízmillió forintba kerülne. A Pécsi Tudományegyetemen is foglalkoznak a névváltoztatás ötletével, a Janus Pannonius mellett az Erzsébet név is felvetődött, az intézmény egyik jogelődje ugyanis a Pozsonyban alapított Magyar Királyi Erzsébet Egyetem volt. |
Ezek az intézmények – bár önállóságukat elvesztették – egy-egy nagyobb egyetem vagy főiskola karaiként működtek tovább. Az egykori „Külker” például ma is létezik, csak éppen nem független intézményként, hanem a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karaként. Ugyanígy csatlakozott a Nyugat-Magyarországi Egyetemhez a Berzsenyi Dániel Főiskola, a Szent István Egyetemhez pedig a Tessedik Sámuel Főiskola. 2010-ben megszűnt a Heller Farkas Főiskola önállósága is, ma már a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola turisztikai és gazdasági karaként működik.
Minden marad, kivéve a név
Az azonban, hogy az önállóságukat elvesztő intézmények tovább működnek egy nagyobb egyetemi központ alegységeként, nem feltétlenül jelenti azt, hogy a nevüket is megtarthatják. A Berzsenyi Dániel Főiskola nevét a Nyugat-Magyarországi Egyetem – annak ellenére, hogy három kar is alakult az intézményből – nem tartotta meg (szemben az Apáczai Csere János illetve a Benedek Elek Pedagógiai Karéval).
Szintén feledésbe merülhet a Janus Pannonius Egyetem: a 2000-től Pécsi Tudományegyetem néven futó intézményegyüttes karai ugyanis nem őrzik a pécsi püspök és költő nevét. Szegeden is több intézmény integrációjával jött létre a ma ismert egyetem: a József Attila Tudományegyetem és a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem ma is létezik, nevüket azonban az integráció után elveszítették. És talán azt is kevesen tudják már, hogy a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara az ezredforduló előtt, önálló főiskolaként Haynal Imre nevét viselte.
Nevek a múltból
A Debreceni Egyetem 37 éven keresztül Tisza István nevét viselte, az intézményt 1912-ben nevezték el az alapításában fontos szerepet játszó egykori miniszterelnökről. Szintén érdekes a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem története, amely 1860-ban, a magyar nyelvű oktatás bevezetésekor a Királyi József Műegyetem nevet kapta, majd 1934-től Magyar királyi József nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek hívták.

A rendszerváltás is hozott néhány névváltást a felsőoktatásban. A mai Corvinus 1953-tól egészen 1990-ig viselte Marx Károly nevét, amely ekkor Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemre változott. A Miskolci Egyetemet is a rendszerváltáskor kapott új nevet, korábban Nehézipari Műszaki Egyetemként emlegették – az intézményben azonban az 1980-as években megindult a jogász- és közgazdászképzés, ezért vált aktuálissá az átkeresztelés.
Szűcs Dóra
eduline
A legjobb három között vidéki gimnázium is szerepel. Mutatjuk a részleteket.
A miniszter szerint a cél egy modernebb, a diákok igényeihez jobban igazodó iskolai környezet kialakítása.
Az intézményeket az SNI típusa szerint is csoportosították, megkönnyítve ezzel a családok dolgát.
Újabb három hónappal meghosszabbították a volt kulturális és innovációs miniszter, valamint az egykori felsőoktatási államtitkára letartóztatását. Az ügyben 17,3 milliárd forintos vagyoni hátrány okozásának gyanúja miatt folyik nyomozás.
Kemény szigorításokat és KRESZ-módosítást terveznek annak érdekében, hogy csökkenjen a rolleres balesetek száma.
A Biatorbágyi Innovatív Technikum és Gimnázium eredetileg 242 millió forintos támogatást kapott volna három év alatt a PADME-tól, de az MNB alapítványa már a támogatás második évében felmondta az együttműködést.
A magyar- és a történelemérettségi átalakítására több konkrét elképzelés is született, amelyek jelentősen befolyásolhatják, mire és hogyan kell majd felkészülniük a diákoknak. Összegyűjtöttük, milyen változtatásokat javasolnak a szakmai szervezetek, és ezek közül melyek könnyíthetnének a jelenlegi vizsgakövetelményeken.
A Tanítanék Mozgalom szerint a gyerekeket nem kellene már ilyen fiatalon versenyeztetni és különböző iskolatípusokba válogatni, ezért egy kevésbé szelektív oktatási rendszerben a jelenlegi középiskolai felvételire sem lenne szükség.