Új rektor, Bartók István irányítja augusztustól a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját, elődje, Hajtó János innovációs igazgatóként dolgozik tovább.
"A főiskola jelentős fejlődés előtt áll, ezt szeretnénk elősegíteni az irányítási struktúra eddig bekövetkezett és további várható változásaival" - áll a főiskola közleményében. Az új rektor a jövőben szeretné bevezetni a turisztikai szakirányt, valamint erősítené a MÜTF képzéseinek gyakorlati jellegét, fejlesztené a nagyvállalatok alkalmazottaink képzését és a menedzserképzés szakjait. Egyesül a MÜTF és a Harsányi János Főiskola - összefoglalónkat itt olvashatod el.
A 48 éves Bartók István 1989 óta a Budapesti Corvinus Egyetemen dolgozott, legutóbb dékánhelyettesi beosztásban a Gazdálkodástudományi Kar Üzleti Gazdaságtan Tanszékén. Tudományterülete a gazdálkodás- és szervezéstudományok; vállalati stratégia és versenyképesség témakörben végzett több kutatást, kutatásvezetője volt a "Versenyben a világgal" elnevezésű, több éven át folyó munkának. Tagja az MTA Ipar- és vállalatgazdasági bizottságának.
A korábbi rektor, a főiskolán egyre nagyobb teret nyerő műszaki oktatás fejlesztésében vállal szerepet, a műszaki menedzser és a mechatronika szakirányokban. Hajtó János közreműködik a főiskola által alapított GreenNovation elnevezésű tudáshasznosító vállalkozás vezetésében.
Hajtó János egy évet töltött a főiskola élén, miután az intézményt alapító és azt 18 éven át irányító Kandikó József nyugdíjba vonult. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 1992-ben 96 hallgatóval indult Tatabányán, jelenleg összesen mintegy kétezer hallgatót képeznek a városban, illetve az intézmény budapesti és székelyudvarhelyi tagozatán.MTI
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
