Új rektor, Bartók István irányítja augusztustól a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját, elődje, Hajtó János innovációs igazgatóként dolgozik tovább.
"A főiskola jelentős fejlődés előtt áll, ezt szeretnénk elősegíteni az irányítási struktúra eddig bekövetkezett és további várható változásaival" - áll a főiskola közleményében. Az új rektor a jövőben szeretné bevezetni a turisztikai szakirányt, valamint erősítené a MÜTF képzéseinek gyakorlati jellegét, fejlesztené a nagyvállalatok alkalmazottaink képzését és a menedzserképzés szakjait. Egyesül a MÜTF és a Harsányi János Főiskola - összefoglalónkat itt olvashatod el.
A 48 éves Bartók István 1989 óta a Budapesti Corvinus Egyetemen dolgozott, legutóbb dékánhelyettesi beosztásban a Gazdálkodástudományi Kar Üzleti Gazdaságtan Tanszékén. Tudományterülete a gazdálkodás- és szervezéstudományok; vállalati stratégia és versenyképesség témakörben végzett több kutatást, kutatásvezetője volt a "Versenyben a világgal" elnevezésű, több éven át folyó munkának. Tagja az MTA Ipar- és vállalatgazdasági bizottságának.
A korábbi rektor, a főiskolán egyre nagyobb teret nyerő műszaki oktatás fejlesztésében vállal szerepet, a műszaki menedzser és a mechatronika szakirányokban. Hajtó János közreműködik a főiskola által alapított GreenNovation elnevezésű tudáshasznosító vállalkozás vezetésében.
Hajtó János egy évet töltött a főiskola élén, miután az intézményt alapító és azt 18 éven át irányító Kandikó József nyugdíjba vonult. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 1992-ben 96 hallgatóval indult Tatabányán, jelenleg összesen mintegy kétezer hallgatót képeznek a városban, illetve az intézmény budapesti és székelyudvarhelyi tagozatán.MTI
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
