Új rektor, Bartók István irányítja augusztustól a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját, elődje, Hajtó János innovációs igazgatóként dolgozik tovább.
"A főiskola jelentős fejlődés előtt áll, ezt szeretnénk elősegíteni az irányítási struktúra eddig bekövetkezett és további várható változásaival" - áll a főiskola közleményében. Az új rektor a jövőben szeretné bevezetni a turisztikai szakirányt, valamint erősítené a MÜTF képzéseinek gyakorlati jellegét, fejlesztené a nagyvállalatok alkalmazottaink képzését és a menedzserképzés szakjait. Egyesül a MÜTF és a Harsányi János Főiskola - összefoglalónkat itt olvashatod el.
A 48 éves Bartók István 1989 óta a Budapesti Corvinus Egyetemen dolgozott, legutóbb dékánhelyettesi beosztásban a Gazdálkodástudományi Kar Üzleti Gazdaságtan Tanszékén. Tudományterülete a gazdálkodás- és szervezéstudományok; vállalati stratégia és versenyképesség témakörben végzett több kutatást, kutatásvezetője volt a "Versenyben a világgal" elnevezésű, több éven át folyó munkának. Tagja az MTA Ipar- és vállalatgazdasági bizottságának.
A korábbi rektor, a főiskolán egyre nagyobb teret nyerő műszaki oktatás fejlesztésében vállal szerepet, a műszaki menedzser és a mechatronika szakirányokban. Hajtó János közreműködik a főiskola által alapított GreenNovation elnevezésű tudáshasznosító vállalkozás vezetésében.
Hajtó János egy évet töltött a főiskola élén, miután az intézményt alapító és azt 18 éven át irányító Kandikó József nyugdíjba vonult. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 1992-ben 96 hallgatóval indult Tatabányán, jelenleg összesen mintegy kétezer hallgatót képeznek a városban, illetve az intézmény budapesti és székelyudvarhelyi tagozatán.MTI
A sportban még ma is előfordul, hogy az edzők szigorral vagy tiltással próbálják átlendíteni a sportolókat egy-egy nehéz időszakon. Torma Noémi sportpszichológus szerint ez a szemlélet sok helyen még mindig része az edzői kultúrának, pedig van alternatíva.
Miközben évről évre hatalmas a túljelentkezés a hat- és nyolcosztályos gimnáziumokba, a PISA- eredmények alapján is a korai kiválasztás nem növeli a legjobb tanulók teljesítményét, viszont erősíti a társadalmi különbségeket. Nahalka István oktatáskutató kiemelte, hogy a hazai rendszer inkább a családi hátteret, mintsem a tehetséget jutalmazza.
Egy csíkszeredai egyetemi fórumon kellemetlen kérdést kapott Hankó Balázs, a kultúráért és innovációért felelős miniszter: egy hallgató azt firtatta, miért fizetnek erdélyi fiataloknak azért, hogy Magyarországon aláírásokat gyűjtsenek a Fidesz kampányában.
@eduline.hu Évek óta, kitartóan kezdik minden szerdájukat egy közeli gyalogosátkelőn és emelik magasba a transzparenseket azok a pedagógusok, szülők, diákok és civilek, akik szerint a őket érintő társadalmi ügyekben nem történik változás – vagy legalábbis nem elég gyorsan. A legtöbben az oktatás lehetetlen helyzetét emelik ki. #zebraszerda #magyaroktatas #pedagogusok #kozoktatas ♬ original sound - eduline.hu
Megjelent a Magyar Közlönyben a tanárbérek egyszeri kiegészítéséről szóló kormányrendelet. A kifizetés határideje április 10., ugyanakkor az érintettek egy része már korábban is megkaphatja az összeget.
Ismét láthatjuk, mennyire alacsonyak a tanulmányi ösztöndíjak a magyar egyetemeken: a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen még a legjobb hallgatók is csak néhány tízezer forintos támogatásban részesülnek.
A szakmai szervezet szerint a Nagykátán történt baleset rávilágít a hazai kémiaoktatás egyik alapvető problémájára: sok intézményben már nincs főállású kémiatanár, miközben a kísérletek bemutatása komoly szakértelmet és megfelelő körülményeket igényel.
