Új rektort választottak a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján

Új rektor, Bartók István irányítja augusztustól a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját, elődje, Hajtó János innovációs igazgatóként dolgozik tovább.

  • Eduline

"A főiskola jelentős fejlődés előtt áll, ezt szeretnénk elősegíteni az irányítási struktúra eddig bekövetkezett és további várható változásaival" - áll a főiskola közleményében. Az új rektor a jövőben szeretné bevezetni a turisztikai szakirányt, valamint erősítené a MÜTF képzéseinek gyakorlati jellegét, fejlesztené a nagyvállalatok alkalmazottaink képzését és a menedzserképzés szakjait. Egyesül a MÜTF és a Harsányi János Főiskola - összefoglalónkat itt olvashatod el.

 

A 48 éves Bartók István 1989 óta a Budapesti Corvinus Egyetemen dolgozott, legutóbb dékánhelyettesi beosztásban a Gazdálkodástudományi Kar Üzleti Gazdaságtan Tanszékén. Tudományterülete a gazdálkodás- és szervezéstudományok; vállalati stratégia és versenyképesség témakörben végzett több kutatást, kutatásvezetője volt a "Versenyben a világgal" elnevezésű, több éven át folyó munkának. Tagja az MTA Ipar- és vállalatgazdasági bizottságának.
A tatabányai főiskola épülete - augusztustól új rektor irányítja az intézményt

A korábbi rektor, a főiskolán egyre nagyobb teret nyerő műszaki oktatás fejlesztésében vállal szerepet, a műszaki menedzser és a mechatronika szakirányokban. Hajtó János közreműködik a főiskola által alapított GreenNovation elnevezésű tudáshasznosító vállalkozás vezetésében.

 

Hajtó János egy évet töltött a főiskola élén, miután az intézményt alapító és azt 18 éven át irányító Kandikó József nyugdíjba vonult. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolája 1992-ben 96 hallgatóval indult Tatabányán, jelenleg összesen mintegy kétezer hallgatót képeznek a városban, illetve az intézmény budapesti és székelyudvarhelyi tagozatán.

MTI

 

 

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.