A kormány nyilvánosságra került felsőoktatási koncepciója fiatalok tömegeit zárná ki a felsőoktatásból, ráadásul a tervezett intézkedések élesen szemben állnak Magyarország európai uniós kötelezettségeivel és az ország érdekeivel - áll az LMP csütörtöki közleményében, amelyben Osztolykán Ágnes országgyűlési képviselő azt írja: "ha a Fidesz végrehajtja, amit tervez, akkor joggal mondhatjuk, hogy hazugsággal került hatalomra".
A Fidesz a sajtóban nyilvánosságra került tervek szerint az előző kormányhoz hasonlóan a felsőoktatáshoz való hozzáférést korlátozná - értékeli az ellenzéki párt, amely szerint az eszköz korábban a tandíj volt, most a hallgatói létszám mesterséges csökkentése.
Az LMP jelzi, hogy nyelvvizsgához kötnék az egyetemi jelentkezést, miközben a közoktatásból is forrásokat vonnak ki és nem biztosítják a megfelelő színvonalú nyelvtanítást; így csak azok jutnának be az egyetemre, akiknek telik magánnyelvtanárra. A hallgatók induló tudás- és kompetenciaszintjének emeléséhez az LMP szerint csak a közoktatás színvonalának javításán át vezet az út. A tervezett intézkedések az LMP szerint élesen szemben állnak az ország európai uniós kötelezettségeivel, hiszen Magyarország a diplomások arányának növelésére vállalt kötelezettséget. Uniós vállalás és nemzeti érdek a kutatás-fejlesztés támogatása is, ehhez képest az egyetemek kutatási forrásait a felére akarják csökkenteni; így azonban legfeljebb tudatlanság-alapú társadalom épülhet - áll a közleményben. Felszámolnák az egyetemi autonómiát, ami helyett tervutasításos rendszer jönne létre; "a Fidesz nagyon gőgös, ha azt képzeli, hogy előre látja a jövőt, és el tudja dönteni, pontosan hány mérnökre, munkásra, nyelvtanárra lesz szükség 30-40 év múlva" - véli az ellenzéki politikus. Minden ellenkező híreszteléssel szemben a magyar felsőoktatás a körülményekhez képest jól igazodik a munkaerőpiac elvárásaihoz; ezt bizonyítja az alacsony diplomás-munkanélküliség - közli az LMP, amely őszintén reméli, hogy a kormány meggondolja magát, "és nem saját rövid távú, hanem az ország hosszú távú érdekeinek megfelelően alakítja át a felsőoktatást". A "szociális népszavazás" során a Fidesz az ellenkezőjét ígérte annak, amire most készül - értékeli Osztolykán Ágnes.MTI
Lannert Judit oktatási miniszter szerint megszüntetnék az Oktatási Hivatal és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem jelenlegi monopóliumát, és újra megnyitnák a képzési piacot külső szereplők előtt. A bejelentés azért is jelentős, mert 2025 januárjától kezdve az ötéves, 120 kredites új rendszerben szinte kizárólag az NKE által koordinált képzések közül választhatnak a pedagógusok.
Bár több tanulót vettek fel a 6 évfolyamos képzésekre, arányaiban kevesebben jártak sikerrel. Ehhez képest érdemes megjegyezni, hogy a nyolcadikosok többsége technikumba, nem pedig gimnáziumba került be.
„Adott a történelmi helyzet, hiszen ismét partnerként tekintenek ránk” – írta a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) legfrissebb bejegyzésében, amelyben Lannert Judit szakszervezetekkel kapcsolatos kijelentéseit idézték fel.
A történelem OKTV-ra összesen 3050 tanuló jelentkezett az idei tanévben. Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a döntő helyezettjeit és iskoláikat, összegyűjtöttük, mely középiskolák diákjai értek el helyezést a versenyen.
A bizottsági meghallgatásán Lannert Judit a béremelés lehetőségéről is beszélt.
A nyári szünet közeledtével sok család számára fontos kérdés, hogyan oldják meg a gyermekek felügyeletét úgy, hogy közben élménydús programokban is részt vehessenek. Jó hír, hogy több önkormányzat által szervezett nyári napközis táborban még vannak elérhető helyek. Az árak között ugyan jelentős különbségek lehetnek, de több kerületben továbbra is kedvező feltételekkel biztosítanak egész napos programokat és napi háromszori étkezést a gyerekeknek.
