A Mádl Ferenc Kör szerint a széles körű műveltséget és a természettudományi alaptudást biztosító, széles skálájú, de egyszintű érettségit kell bevezetni, valamint igényes szakmunkásképzést nyújtani azoknak, akik így tudnak reálisan boldogulni.
A Batthyány Lajos Alapítvány keretében tevékenykedő kör tagjai - Bod Péter Ákos, Bogsch Erik, Fodor István, Freund Tamás, Granasztói György, Király Miklós, Kodolányi Gyula, Martonyi János, Roska Tamás, Vizi E. Szilveszter - sürgősnek és szükségesnek tartják a magyar köz- és felsőoktatás újjáépítését.
A nyilatkozatban emlékeztettek arra, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök miniszterként már az 1993-as közoktatási törvény preambulumában a művelődéshez való jog és a hazaszeretetre nevelés mellett a korszerű tudást biztosító közoktatási rendszert fogalmazott meg. Az ezt követő évek során nagyon sokat változott a helyzet, a teljes magyar oktatási rendszer - leginkább 2003 után - szétzilálódott, tartalmában, eredményességében, minőségében mélypontra jutott.
Az egyik legsúlyosabb következmény, hogy "közel egy évtizede a magyar diákok csökkentett érettségi szintje a tanulatlanság lavináját indította el. A 2010-es kormányváltással történelmi lehetőség adódott évtizedekre rendbe tenni dolgainkat, visszaadva azt az esélyegyenlőséget, amelyet a tudás és műveltség gyermek- és ifjúkori megszerzése jelent mindenki számára" - fogalmaztak.
A Mádl-kör a magyar köz- és felsőoktatás újjáépítése érdekében szorgalmazza, hogy az új törvények legyenek értékalapúak; "az évszázados értékekre (tudás, teljesítmény, erkölcs, szolidaritás, felelősség) alapozva érvényesítendők a modern kor elvárásai".
A nyilatkozat aláírói leszögezték, "a nevelés és az oktatás célja és feladata legyen egyértelmű: közösségi szemléletű, rétegenként minél kiválóbb, erős nemzeti identitású, minél magasabb kulturáltságú társadalom kialakulásának megalapozása azzal, hogy ebben a folyamatban minden tehetség a nemzeti közösség értékévé váljon a tudomány, a művészetek és a sport terén egyaránt. Ugyanakkor meg kell tanítani, részint példaadással, a családi életre nevelés etikai és szellemi alapjait".
Különbséget tennének az egyetemek és főiskolák között
A néhai államfő nevét viselő kör szerint "meg kell szüntetni az elmúlt évtizedben hozott közoktatási változtatásokat és egy igényes, a széleskörű műveltséget és a természettudományi alaptudást biztosító, széles skálájú, de egyszintű érettségit kell bevezetni, valamint az igényes szakmunkásképzést biztosítani azoknak, akik így tudnak reálisan boldogulni".
Álláspontjuk szerint a felsőoktatásban világosan különbséget kell tenni az egyetem és a főiskola között. Egyetemre csak az arra szellemileg érettek kerülhessenek be, elsősorban olyan szakok támogatásával, amelyeknek a jövő nemzedékek nevelésében, a munka és a tudomány világában, a nemzetközileg is versenyképes tudásban, az emberek gyógyításában és szociális ellátásában szerepük van - írták, hozzátéve: tudomásul és figyelembe kell venni, hogy legalább tizennyolc éven keresztül a felsőoktatásba bekerülők létszáma folyamatosan csökken.
"Meggyőződésünk alapján kérjük, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkársága ezeknek az alapelveknek megfelelő törvényjavaslatot a törvényhozóknak mielőbb terjessze be" - fogalmaztak, arra kérve a döntéshozókat, hogy "- a későbbi finomítások lehetőségének fenntartása mellett - támogassák ezt és ne engedjék a különböző köntösbe öltöztetett, hibás oktatási elvek visszatérését".
MTI
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
