Visszahozná az egyszintű érettségit a Mádl Ferenc Kör

A Mádl Ferenc Kör szerint a széles körű műveltséget és a természettudományi alaptudást biztosító, széles skálájú, de egyszintű érettségit kell bevezetni, valamint igényes szakmunkásképzést nyújtani azoknak, akik így tudnak reálisan boldogulni.

  • Eduline
A Batthyány Lajos Alapítvány keretében tevékenykedő kör tagjai - Bod Péter Ákos, Bogsch Erik, Fodor István, Freund Tamás, Granasztói György, Király Miklós, Kodolányi Gyula, Martonyi János, Roska Tamás, Vizi E. Szilveszter - sürgősnek és szükségesnek tartják a magyar köz- és felsőoktatás újjáépítését.

A nyilatkozatban emlékeztettek arra, hogy Mádl Ferenc köztársasági elnök miniszterként már az 1993-as közoktatási törvény preambulumában a művelődéshez való jog és a hazaszeretetre nevelés mellett a korszerű tudást biztosító közoktatási rendszert fogalmazott meg. Az ezt követő évek során nagyon sokat változott a helyzet, a teljes magyar oktatási rendszer - leginkább 2003 után - szétzilálódott, tartalmában, eredményességében, minőségében mélypontra jutott.

Visszaállítaná az egyszintű érettségit a Mádl Ferenc Kör
Túry Gergely

Az egyik legsúlyosabb következmény, hogy "közel egy évtizede a magyar diákok csökkentett érettségi szintje a tanulatlanság lavináját indította el. A 2010-es kormányváltással történelmi lehetőség adódott évtizedekre rendbe tenni dolgainkat, visszaadva azt az esélyegyenlőséget, amelyet a tudás és műveltség gyermek- és ifjúkori megszerzése jelent mindenki számára" - fogalmaztak.

A Mádl-kör a magyar köz- és felsőoktatás újjáépítése érdekében szorgalmazza, hogy az új törvények legyenek értékalapúak; "az évszázados értékekre (tudás, teljesítmény, erkölcs, szolidaritás, felelősség) alapozva érvényesítendők a modern kor elvárásai".

A nyilatkozat aláírói leszögezték, "a nevelés és az oktatás célja és feladata legyen egyértelmű: közösségi szemléletű, rétegenként minél kiválóbb, erős nemzeti identitású, minél magasabb kulturáltságú társadalom kialakulásának megalapozása azzal, hogy ebben a folyamatban minden tehetség a nemzeti közösség értékévé váljon a tudomány, a művészetek és a sport terén egyaránt. Ugyanakkor meg kell tanítani, részint példaadással, a családi életre nevelés etikai és szellemi alapjait".

Különbséget tennének az egyetemek és főiskolák között

A néhai államfő nevét viselő kör szerint "meg kell szüntetni az elmúlt évtizedben hozott közoktatási változtatásokat és egy igényes, a széleskörű műveltséget és a természettudományi alaptudást biztosító, széles skálájú, de egyszintű érettségit kell bevezetni, valamint az igényes szakmunkásképzést biztosítani azoknak, akik így tudnak reálisan boldogulni".

Álláspontjuk szerint a felsőoktatásban világosan különbséget kell tenni az egyetem és a főiskola között. Egyetemre csak az arra szellemileg érettek kerülhessenek be, elsősorban olyan szakok támogatásával, amelyeknek a jövő nemzedékek nevelésében, a munka és a tudomány világában, a nemzetközileg is versenyképes tudásban, az emberek gyógyításában és szociális ellátásában szerepük van - írták, hozzátéve: tudomásul és figyelembe kell venni, hogy legalább tizennyolc éven keresztül a felsőoktatásba bekerülők létszáma folyamatosan csökken.

"Meggyőződésünk alapján kérjük, hogy a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Oktatási Államtitkársága ezeknek az alapelveknek megfelelő törvényjavaslatot a törvényhozóknak mielőbb terjessze be" - fogalmaztak, arra kérve a döntéshozókat, hogy "- a későbbi finomítások lehetőségének fenntartása mellett - támogassák ezt és ne engedjék a különböző köntösbe öltöztetett, hibás oktatási elvek visszatérését".

MTI
Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.