Két gimnázium is 47 helyet javított – érdekességek a HVG 2027-es középiskolai rangsorából
Több intézmény is látványosan előrébb került a tavalyi listához képest, a legjobb vidéki gimnázium pedig ezúttal is az országos élmezőnyben végzett.
Az eseményen 191 fiatal kutató vehette át az MTA által alapított Bolyai Kutatási Ösztöndíj odaítéléséről szóló oklevelet. A jelenleg havi bruttó 124 500 forintos támogatást, amely maximum három éven át folyósítható, az idén 14. alkalommal ítélték oda.
"A kutatói életpályát azok a fiatalok választják, akik szeretnék felfedni a természet titkait, megismerni a társadalom működésének mechanizmusát" - fogalmazott Pálinkás József. Az MTA elnöke kitért arra a kutatói életszakaszra, amely a PhD-fokozat megszerzése és a fix kutatói állás elnyerése között van. Magyarországon erre a kutatói életszakaszra kevés figyelmet fordítanak. "Az akadémia Bolyai Kutatási Ösztöndíja ezt az életszakaszt kívánja megkönnyíteni, de valódi megoldást posztdoktori ösztöndíj bevezetése jelentené" - mutatott rá Pálinkás, hozzátéve: az MTA a jövőben is biztosítja a támogatást, ám a Bolyai-ösztöndíj csupán kiegészítés ezen területen.
MTI - Bruzák Noémi
Pálfy Péter Pál akadémikus, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kuratóriumának elnöke elmondta, hogy megfordulni látszik az elmúlt három év trendje, amikor folyamatosan csökkent a pályázók száma. Az idén 586 érvényes pályázat érkezett, ami a 2007-es szintnek felel meg. A pályázók csaknem harmada (32,6 százaléka) nyerte el a támogatást.
A Magyar Tudományos Akadémia 1996-ban az új tudománypolitikai program részeként szükségesnek tartotta a pályakezdő fiatalok tudományos életpályájának megtervezhetőségét, ennek jegyében kezdeményezte az MTA akkori elnöke a Bolyai-díj létrehozását. A kitűzött cél az volt, hogy sikeres fiatal, PhD-fokozattal rendelkező kutatóknak olyan ösztöndíjat hirdessenek meg, amely segíti és ösztönzi a jelentősebb eredményeket már elért fiatalokat magyarországi kutatások folytatásában, valamint az MTA doktora értekezés megírására és a cím megszerzésére. 1998 és 2011 között 7304 fő nyújtott be érvényes pályázatot, közülük 2645 kutatónak ítélték oda az ösztöndíjat. Az eddigi nyertesek 36,5 százaléka az élettudományok terén tevékenykedik, 40 százalékuk társadalomtudós, a matematikára és a természettudományokra pedig az odaítélt támogatások 32,2 százaléka jut.
Az idei nyertesek közül 64-en (37,9 százalék) az élettudományok, 71-en (29,5 százalék) a társadalomtudományok és 56-an (31,8 százalék) a matematika és a természettudományok területén végeznek kutatásokat. Az ösztöndíjat elnyertek közül 116 kutató (29,9 százalék) a felsőoktatásban, 58 (43 százalék) az MTA kutatóintézeteiben dolgozik, további 17 kutató (27 százalék) egyéb intézményekben tevékenykedik.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2001-ben döntött arról, hogy a hároméves támogatási időszakról szóló záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapott ösztöndíjasoknak emléklapot adományoz. Közülük a legjobbak az MTA Bolyai plakett kitüntetésben részesülnek. Az idén tízedik alkalommal ítélték oda az elismeréseket. A kuratórium 172 tudós záró kutatói jelentését értékelve 79-nek ítélte oda az emléklapot, közülük tizenöten, a "kiválók legkiválóbbjai" a Bolyai-plakettet is átvehették Pálinkás Józseftől.
MTI
