A fiatal kutatók jelentik Magyarország jövőjét - hangsúlyozta Pálinkás József, az MTA elnöke szerdán, a Magyar Tudományos Akadémián rendezett 2011. évi Bolyai-nap megnyitóján.
Az eseményen 191 fiatal kutató vehette át az MTA által alapított Bolyai Kutatási Ösztöndíj odaítéléséről szóló oklevelet. A jelenleg havi bruttó 124 500 forintos támogatást, amely maximum három éven át folyósítható, az idén 14. alkalommal ítélték oda.
"A kutatói életpályát azok a fiatalok választják, akik szeretnék felfedni a természet titkait, megismerni a társadalom működésének mechanizmusát" - fogalmazott Pálinkás József. Az MTA elnöke kitért arra a kutatói életszakaszra, amely a PhD-fokozat megszerzése és a fix kutatói állás elnyerése között van. Magyarországon erre a kutatói életszakaszra kevés figyelmet fordítanak. "Az akadémia Bolyai Kutatási Ösztöndíja ezt az életszakaszt kívánja megkönnyíteni, de valódi megoldást posztdoktori ösztöndíj bevezetése jelentené" - mutatott rá Pálinkás, hozzátéve: az MTA a jövőben is biztosítja a támogatást, ám a Bolyai-ösztöndíj csupán kiegészítés ezen területen.
Pálfy Péter Pál akadémikus, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kuratóriumának elnöke elmondta, hogy megfordulni látszik az elmúlt három év trendje, amikor folyamatosan csökkent a pályázók száma. Az idén 586 érvényes pályázat érkezett, ami a 2007-es szintnek felel meg. A pályázók csaknem harmada (32,6 százaléka) nyerte el a támogatást.
A Magyar Tudományos Akadémia 1996-ban az új tudománypolitikai program részeként szükségesnek tartotta a pályakezdő fiatalok tudományos életpályájának megtervezhetőségét, ennek jegyében kezdeményezte az MTA akkori elnöke a Bolyai-díj létrehozását. A kitűzött cél az volt, hogy sikeres fiatal, PhD-fokozattal rendelkező kutatóknak olyan ösztöndíjat hirdessenek meg, amely segíti és ösztönzi a jelentősebb eredményeket már elért fiatalokat magyarországi kutatások folytatásában, valamint az MTA doktora értekezés megírására és a cím megszerzésére. 1998 és 2011 között 7304 fő nyújtott be érvényes pályázatot, közülük 2645 kutatónak ítélték oda az ösztöndíjat. Az eddigi nyertesek 36,5 százaléka az élettudományok terén tevékenykedik, 40 százalékuk társadalomtudós, a matematikára és a természettudományokra pedig az odaítélt támogatások 32,2 százaléka jut.
Az idei nyertesek közül 64-en (37,9 százalék) az élettudományok, 71-en (29,5 százalék) a társadalomtudományok és 56-an (31,8 százalék) a matematika és a természettudományok területén végeznek kutatásokat. Az ösztöndíjat elnyertek közül 116 kutató (29,9 százalék) a felsőoktatásban, 58 (43 százalék) az MTA kutatóintézeteiben dolgozik, további 17 kutató (27 százalék) egyéb intézményekben tevékenykedik.
A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Kuratóriuma 2001-ben döntött arról, hogy a hároméves támogatási időszakról szóló záró kutatói jelentésükre kiemelkedő minősítést kapott ösztöndíjasoknak emléklapot adományoz. Közülük a legjobbak az MTA Bolyai plakett kitüntetésben részesülnek. Az idén tízedik alkalommal ítélték oda az elismeréseket. A kuratórium 172 tudós záró kutatói jelentését értékelve 79-nek ítélte oda az emléklapot, közülük tizenöten, a "kiválók legkiválóbbjai" a Bolyai-plakettet is átvehették Pálinkás Józseftől.
MTI
Néhány éve elég volt egy kondibérletet bemutatni a diákoknak, 2024 óta csak érvényes versenyengedéllyel mentesülhetnek a heti két testnevelés óra alól, de akkor sem minden esetben.
A pedagógusok túlterheltsége évek óta visszatérő probléma a magyar oktatásban, és nemcsak a megtartott tanórák számáról szól: a felkészülés, az értékelés és az adminisztráció is jelentős részt tesz ki a munkaidejükből. Erről beszélt Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter is a parlamentben, felidézve, hogy évekkel ezelőtt kutatóként maga is vizsgálta a tanárok munkaterhelését.
Mérnök tartja a matekot, informatikus a digitális kultúrát, esetleg edző a tesit? Nem egyedüli eset. A KSH legfrissebb adatai szerint mintegy 3200 óvodapedagógus, tanító, tanár és oktató dolgozik úgy iskolában vagy óvodában úgy, hogy nincsen pedagógus képesítése, és valamivel több mint 2000 ezer főt alkalmaznak egyéb beosztású pedagógusként úgy, hogy nincsen hozzá pedagógiai végzettségük.
Korábban nem volt egyértelmű, hogy a NOKS-dolgozók bérrendezése kiterjed-e az óvodákban és iskolákban dolgozó technikai és kisegítő munkatársakra is. Lannert Judit szeptember 14-i parlamenti válaszból azonban kiderült: nemcsak a nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók, hanem a technikai munkatársak bére is emelkedik.
@eduline.hu Mélyponton a friss magyar PISA-eredmények #PISA #eduline #magyar ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az állami és az alapítványi fenntartású egyetemeken dolgozók fizetése között munkakörtől függően akár 20-40 százalékos különbség is lehet. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete szerint nem halasztható tovább a bérrendezés, ezért egységes felsőoktatási ágazati bértábla bevezetését szorgalmazzák.
Vezetői programot kell készíteniük, majd esettanulmány és helyzetgyakorlat is várhat azokra, akik főigazgatók lennének valamelyik szakképzési centrumban. A jelenlegi főigazgatók és kancellárok megbízatása év végén megszűnik.
