Négy hónap alatt több diák lett öngyilkos ugyanazon az egyetemen

Az elmúlt hónapok öngyilkossági hulláma ismét ráirányította a figyelmet Dél-Korea felsőoktatási rendszerének gyenge pontjaira: az egyetemi helyekért komoly harc folyik, a hallgatók túlterheltek és feszültek. Az egyik elitegyetemen négy hónap alatt négy diák és egy professzor lett öngyilkos - adta hírül a University World News.

  • Eduline
Az oktatási minisztérium adatai szerint 2010-ben három általános iskolás és 143 középiskolás vetett véget az életének. „Egyre hajlamosabbak vagyunk azt hinni, hogy ha nem mi vagyunk a legjobbak, vesztesek vagyunk. Egyre több kapcsolat szakad meg, már a diákok sem tudják megosztani egymással problémáikat” – mondta Kwak Keum-joo, a szöuli egyetem pszichológusa. A világ fejlett országai közül egyébként is Dél-Koreában a legnagyobb az öngyilkosságok aránya. A szöuli metróállomásokon korlátok akadályozzák, hogy az emberek az érkező szerelvények elé vessék magukat, a főváros nyolc hídjára szereltek kamerákat. Egy korábbi államfő, Ro Mu Hjun 2009-ben leugrott egy szikláról, mert megszégyenült honfitársai előtt.

Dél-Korea egyik legjobb egyeteme, a KAIST
Wikipedia

A vezető egyetemekre való bekerülésért vívott harc a legtöbb dél-koreai diák számára már középiskolás korban elkezdődik. A koreai fiatalok több mint 80 százaléka jár egyetemre, a szülők több pénzt költenek gyerekeik különóráira, mint a fejlett országokat tömörítő OECD bármelyik más tagállamában. A nyomás novemberben éri el a csúcspontját, amikor az egyetemi felvételi vizsgákat tartják. Vannak anyák, akik ilyenkor egész nap templomban imádkoznak, miközben gyerekeik a tesztet írják, amire kilenc órájuk van. A diákok zömének legfőbb célja, hogy bekerüljön valamelyik kiemelt intézmények: aki ezek valamelyikén végez, az majdnem biztosan nagy karriert fut be.

KAIST: négy hónap alatt négy hallgató lett öngyilkos

Az elsősorban természettudományi és informatikai képzéseket indító Korea Advances Institute of Science and Technology (KAIST) az utóbbi hónapokban nem a hallgatók egyre javuló tanulmányi eredményei, hanem diáköngyilkosságok miatt került többször az újságok címlapjára. Január óta összesen négy diák lett öngyilkos az elitintézmény campusán: januárban egy 19 éves fiú vett be több tucat altatót, márciusban két egyetemista vetette ki magát az ablakon – írta korábban a China Daily.

Mindannyian érdemjegyeik miatt vetettek véget az életüknek, a KAIST hallgatóira ugyanis óriási nyomás nehezedik. A jelenlegi rektor szigorú rendszert vezetett be: azok a diákok, akik hármasnál rosszabb eredményt érnek el a vizsgákon, minden századnyi rontásért 60 000 wont, vagyis körülbelül 15 ezer forintot fizetnek az intézménynek.

eduline
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.