Nevet változtathat a jövőben a Pécsi Tudományegyetem (PTE), hogy jobban felhívja magára a jelentkezők figyelmét - közölte szerdán a Pécsi Újság internetes hírportál.
Komlósi László Imre általános rektorhelyettes a portál információját megerősítve azt mondta: egyetemi körökben komolyan felmerült a névváltoztatás gondolata. Úgy vélte, most, amikor a kormány elképzelései szerint egyetemeket választanának szét, egy híres személyiség nevét viselő intézmény talán jobban felhívhatja magára a jelentkezők figyelmét.
Hozzátette, az elnevezés kérdése hamarosan nyílt téma lesz az egyetem vezetésében. Korábban szóba került a Janus Pannonius vagy az Erzsébet Egyetem név is, utóbbi azért, mert jövőre lesz száz éve, hogy megalapították a PTE jogelődjének számító intézményt. Megjegyezte, egy-egy városhoz köthető híres személyiségek neveit viselő egyetemek főleg Ausztriában és Németországban népszerűek.
Komlósi László Imre kitért arra, hogy Pécshez kötődő neves személyiségekből, tudósokból nincs hiány, így biztosan lesz majd olyan megoldás, amely mindenkinek megfelel. Megjegyezte, hogy az építés előtt álló természettudományi kutatóközpontnak, a Science Buildingnek is érdemes lesz "igazi nevet" adni.
A Pécsi Újság.hu utalt arra, hogy az ország első egyetemeként 1367-ben alapított PTE-nek nem ez lenne az első névváltoztatása. A jelenlegi intézmény hivatalosan az 1912-ben, Pozsonyban alapított Magyar Királyi Erzsébet Egyetem jogutódjaként működik. "Átmenetileg" történő Pécsre költöztetéséről a trianoni területelcsatolások után, 1921-ben döntött az akkori magyar vezetés. Az egyetem csak két évvel ezután kezdhette meg működését, később felvette Janus Pannonius nevét, s egészen az ezredfordulóig viselte azt. Azóta Pécsi Tudományegyetemként ismert. Ahogy arról korábban beszámoltunk, Debrecenben is szóba került az egyetem átnevezése, többen azt javasolják, hogy az intézmény ismét Kossuth Lajos nevét vegye fel. A névváltoztatás egyébként több tízmillió forintba is kerülhet.eduline/MTI
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
